Az OPEC, az olajtermelő országok szervezete tavaly novemberben döntött a kitermelés csökkentéséről, hogy szinten tartsa az árakat, s eddig az volt várható, hogy ezt a korlátozást ez év novemberéig fenntartják.
Az intézkedés nyomán a referenciaként szolgáló Északi-tengeri Brent-olaj hordónkénti ára májusra 80 dollárra emelkedett. Azóta az ár ugyan valamelyest csökkent, de még így is kereken 70 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az OPEC országai most nehéz döntés előtt állnak. Amennyiben kitartanak a termelés visszafogása mellett, még magasabbra emelkedik az ár – emlegetik már a hordónkénti 100 dollárt is, amire utoljára 2014 közepén volt példa. Ilyen esetben viszont azzal is számolniuk kell, hogy nő a termelés a szervezeten kívüli államokban (ezekhez tartozik Oroszország is), és csökken a kereslet.
Amennyiben elengedik a kitermelést, az erősen lenyomná az árat, ráadásul olyan időszakban, amikor viharfelhők gyűlekeznek a világgazdaság felett, és a
kibontakozó kereskedelmi háború továbbmérsékelheti a keresletet.
A két legnagyobb olajtermelő, Szaúd-Arábia és Oroszország világossá tette, hogy növelni kívánják a termelést – velük szemben Irán, Irak és Venezuela nem. Az ok: az utóbbiak politikai okokból nem tudják gyorsan felfuttatni a kiaknázást. Iránnak az ellene alkalmazott szankciók miatt meg van kötve a keze, Iraknak rendeznie kellene a konfliktust a kurd helyi kormányzattal, míg Venezuela a gazdasági összeomlás előtt áll.
A többlettermelés haszonélvezője Szaúd-Arábia, az Emírségek és Kuvait mellett Oroszország lenne.
Az OPEC döntései egyhangúságot kívánnak, de a tagoknak módjuk van azokat megkerülni – a nem-tag Oroszországnak különösen. Felmerült ezért a javaslat, kössék Oroszországot szorosabban a szervezethez.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)