„Az Orbán-kormány számára nagy a tét”

2012. január 12. csütörtök - 22:08 / PP/MTI
  •  
  • Előfizetés

Magyarország „az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, nem felelnek meg teljesen az európai jognak" - mondta a BBC-nek  adott interjújában Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke, aki szerint a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak. A Dow Jones amerikai hírügynökség is külön kiemelte a vitatémák közül az új törvényt, mivel az a hírügynökség szerint „a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban. Az Európai Bizottság szerdai ülése után ismertetett közleményből kiderül, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az Európai Unió jogi előírásaival.

 

kk
Olli Rehn
Fotó: Európai Bizottság

A BBC televízió HardTalk című interjúműsora megszólaltatta Olli Rehnt, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökét a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban. „Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén hozott döntések tartalmát és hatását" – fogalmazott Rehn, mivel Magyarország „az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak" Hozzátette: „Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban". Így e törvény „módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" – mondta a BBC-műsorban Olli Rehn. Ez a műsor a külföldre sugárzó BBC World számára készül, de szerdán a BBC nagy-britanniai változatának honlapján is hozzáférhetővé vált. Christine Lagarde, az IMF főigazgatója is azt mondta a CNN honlapján a hét végén közzétett tévéinterjúban, hogy a jegybanktörvény lesz az egyik fő témája az IMF és a magyar küldöttség e heti tárgyalásainak.

Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt is elmondta, hogy az EU „rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel „alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".

kk
Christine Lagarde
Fotó: fotopedia

Az Európai Bizottság szerdai ülése után ismertetett közleményből kiderül, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az Európai Unió jogi előírásaival. A testület jövő heti ülésén, január 17-én a tervek szerint újra foglalkozik a témával. A bizottság szóvivője szerdán azt is elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban maradnak a kormánnyal. Hozzátette: reményeik szerint nem lesz szükség szabálysértési eljárás indítására, mert a magyar fél a konzultációk nyomán megteszi az esetlegesen szükségesnek látott változtatásokat. A szankciók elkerülése érdekében a jegybank függetlensége, az adatvédelmi hivatal függetlensége valamint a bírák idő előtti nyugdíjazásához kapcsolódó jogszabályok változtatása szükséges feltétlenül.

kk
Fellefi Tamás
Fotó: MTI

A Dow Jones amerikai hírügynökség Fellegi Tamásnak a Nemzetközi Valutaalappal folytatott washingtoni tárgyalásaival foglalkozva úgy vélekedett: „erős nemzetközi piaci nyomás alatt, időnként szabadesésben zuhanó fizetőeszközzel, bóvli kategóriába sorolt hitelminősítéssel, Magyarország kormánya egyre nyitottabbnak tűnik a kompromisszumra". A vitatémák közül a hírügynökség külön kiemelte azt az új törvényt, amely „a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban. Megfigyelőkre hivatkozva a hírügynökség azt írta, hogy a felek valószínűleg még a héten körvonalazzák a hitelprogram Magyarország által vállalt feltételeit.

A Dow Jones szerint Fellegi hétfőn megkezdett megbeszéléseinek tárgya az IMF-kölcsönöket megelőző, úgynevezett szándéklevél, amelyben az adott kormány felvázolja, milyen feltételeket hajlandó teljesíteni a hitelért cserébe. Erre reagálva az IMF sajtóosztálya szerdán az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy mivel a tárca nélküli miniszter nem hivatalos tárgyalásokat folytat Washingtonban a Nemzetközi Valutaalappal, ezért azok tárgya nem lehet egy hivatalos egyeztetés eredményeképpen megszülető szándéklevél. A Dow Jones később úgy módosította jelentését, hogy Magyarország és az IMF „valószínűleg körvonalazza egy hitelprogram feltételeit". A Nemzetközi Valutalappal jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, a hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostani megbeszéléseknek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is szerda este az MTI-vel.

A Dow Jones emlékeztet rá, hogy az IMF decemberi budapesti missziója megfeneklett néhány magyar törvénytervezettel kapcsolatos kifogás miatt, amelyeket azóta a kormány keresztülvitt a parlamenten. Az IMF vezetői az elmúlt hetekben tett nyilatkozataikban világossá tették: ha a magyar kormány érdekelt a hitelfelvételi tárgyalások folytatásában, akkor „demonstrálnia kell hajlandóságát arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából fontos politikai témákat is megvitasson", köztük az új jegybanktörvény és a pénzügyi stabilitási törvény ügyét – írta a Dow Jones, megjegyezve, hogy „az Orbán-kormány számára nagy a tét". Ennek alátámasztására a hírügynökség idézte Kopits Györgyöt, az MNB monetáris tanácsának volt tagját – a korábbi Költségvetési Tanács elnökét -, aki szerint az Európai Unió akár szankciókat is alkalmazhat Magyarországgal szemben, ha Orbán nem enged, s „ha ezt a szerződéses kötelességek megszegéseként értelmezik, felmerülhet a szavazati jog felfüggesztése is".

Kopits György cikke a The Wall Street Journalban
Kopits Györgynek, a Költségvetési Tanács volt elnökének a véleménycikkét közölte kedden a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap „Magyarország ütközőpályája az EU-val” címmel. A szerző Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikáját váratlan lépések sorozatának tartja. Ezek közt említi a válságadók bevezetését, az áfa-emelést, a magán-nyugdíjpénztári alapok átirányítását az állami nyugdíjrendszerbe. Ezen felül – teszi hozzá Kopits – a kormány meggyengítette a bíróságokat és más független intézményeket. Ez utóbbi folyamat – vélekedett – tavaly év végén csúcsosodott ki, a jegybanktörvény elfogadásával. A szerző szerint Gyurcsány Ferenc is megpróbálta befolyásolni a monetáris tanácsot, kibővítve azt négy további taggal, de kiderült, hogy ezek többsége „szakmai meggyőződése szerint ténykedett". A mostani módosítás Kopits szerint – az új MNB-elnökhelyettesi tisztség megteremtésével – sokkal messzebbre megy a politikai befolyásolás útjának kikövezésében. „Az új intézkedések aláásták a már eddig is bizonytalan üzleti hangulatot, miközben a gazdaságpolitika hitelessége tovább romlott ahhoz a mélységhez képest is, amely a nyolcéves szocialista kormányzatot jellemezte” – írta, hozzátéve: Magyarország az euróövezeti válság kibontakozása során a legsérülékenyebb gazdasággá vált. Kopits szerint nem állják meg a helyüket azok a hivatalos nézetek, amelyek szerint Magyarország a külföldi spekulánsok, politikai motivációjú összeesküvések áldozata, hiszen „az új vezetést azzal a derűlátó várakozással üdvözölték, hogy majd rendet tesz”.

Fellegi Tamás eddigi legmagasabb szintű tárgyalópartnere David Lipton, az IMF második számú vezetője volt. A tervek szerint szerdán Reza Moghadammal, a Nemzetközi Valutaalap európai részlegének vezetőjével folytatja a magyar hitelfelvételről kezdett, nem hivatalos előkészítő megbeszéléseit. Érdemi tájékoztatást azonban csak az IMF vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal tervezett csütörtöki találkozója utánra ígért. A mostani tárgyalások nem hivatalosak, azok tartalmát mindkét fél szigorúan bizalmasan kezeli. Az IMF tájékoztatása szerint az e heti megbeszélések „nem képezik részét a hivatalos tárgyalási folyamatnak", és „nem született még döntés arról, megkezdődnek-e a hivatalos tárgyalások, s ha igen, mikor, egy valutaalap által támogatott programról" – közölte a Dow Jones. Fellegi

Ismét túlzott deficit: egyszeri bevételek nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót
Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – derül ki az Európai Bizottság szerdai ülését követően kiadott közleményből.
A magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben „egyszeri bevételek befolyásolják”, amelyek „nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót”, a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott. Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására, de úgy vélte, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat, a bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt. Miután a bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát, a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is. Amennyiben az egyetért a javaslattal, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is.
A testület azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország – amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására – hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.