„Az Orbán-kormány számára nagy a tét”

Magyarország „az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, nem felelnek meg teljesen az európai jognak" - mondta a BBC-nek  adott interjújában Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke, aki szerint a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak. A Dow Jones amerikai hírügynökség is külön kiemelte a vitatémák közül az új törvényt, mivel az a hírügynökség szerint „a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban. Az Európai Bizottság szerdai ülése után ismertetett közleményből kiderül, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az Európai Unió jogi előírásaival.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

 


Olli Rehn
Fotó: Európai Bizottság

A BBC televízió HardTalk című interjúműsora megszólaltatta Olli Rehnt, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökét a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban. „Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén hozott döntések tartalmát és hatását" - fogalmazott Rehn, mivel Magyarország „az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak" Hozzátette: „Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban". Így e törvény „módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" - mondta a BBC-műsorban Olli Rehn. Ez a műsor a külföldre sugárzó BBC World számára készül, de szerdán a BBC nagy-britanniai változatának honlapján is hozzáférhetővé vált. Christine Lagarde, az IMF főigazgatója is azt mondta a CNN honlapján a hét végén közzétett tévéinterjúban, hogy a jegybanktörvény lesz az egyik fő témája az IMF és a magyar küldöttség e heti tárgyalásainak.

Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt is elmondta, hogy az EU „rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel „alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".


Christine Lagarde
Fotó: fotopedia

Az Európai Bizottság szerdai ülése után ismertetett közleményből kiderül, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az Európai Unió jogi előírásaival. A testület jövő heti ülésén, január 17-én a tervek szerint újra foglalkozik a témával. A bizottság szóvivője szerdán azt is elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban maradnak a kormánnyal. Hozzátette: reményeik szerint nem lesz szükség szabálysértési eljárás indítására, mert a magyar fél a konzultációk nyomán megteszi az esetlegesen szükségesnek látott változtatásokat. A szankciók elkerülése érdekében a jegybank függetlensége, az adatvédelmi hivatal függetlensége valamint a bírák idő előtti nyugdíjazásához kapcsolódó jogszabályok változtatása szükséges feltétlenül.


Fellefi Tamás
Fotó: MTI

A Dow Jones amerikai hírügynökség Fellegi Tamásnak a Nemzetközi Valutaalappal folytatott washingtoni tárgyalásaival foglalkozva úgy vélekedett: „erős nemzetközi piaci nyomás alatt, időnként szabadesésben zuhanó fizetőeszközzel, bóvli kategóriába sorolt hitelminősítéssel, Magyarország kormánya egyre nyitottabbnak tűnik a kompromisszumra". A vitatémák közül a hírügynökség külön kiemelte azt az új törvényt, amely „a kormány számára bizonyos politikai hatalmat biztosít" a Magyar Nemzeti Bankban. Megfigyelőkre hivatkozva a hírügynökség azt írta, hogy a felek valószínűleg még a héten körvonalazzák a hitelprogram Magyarország által vállalt feltételeit.

A Dow Jones szerint Fellegi hétfőn megkezdett megbeszéléseinek tárgya az IMF-kölcsönöket megelőző, úgynevezett szándéklevél, amelyben az adott kormány felvázolja, milyen feltételeket hajlandó teljesíteni a hitelért cserébe. Erre reagálva az IMF sajtóosztálya szerdán az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy mivel a tárca nélküli miniszter nem hivatalos tárgyalásokat folytat Washingtonban a Nemzetközi Valutaalappal, ezért azok tárgya nem lehet egy hivatalos egyeztetés eredményeképpen megszülető szándéklevél. A Dow Jones később úgy módosította jelentését, hogy Magyarország és az IMF „valószínűleg körvonalazza egy hitelprogram feltételeit". A Nemzetközi Valutalappal jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, a hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostani megbeszéléseknek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is szerda este az MTI-vel.

A Dow Jones emlékeztet rá, hogy az IMF decemberi budapesti missziója megfeneklett néhány magyar törvénytervezettel kapcsolatos kifogás miatt, amelyeket azóta a kormány keresztülvitt a parlamenten. Az IMF vezetői az elmúlt hetekben tett nyilatkozataikban világossá tették: ha a magyar kormány érdekelt a hitelfelvételi tárgyalások folytatásában, akkor „demonstrálnia kell hajlandóságát arra, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából fontos politikai témákat is megvitasson", köztük az új jegybanktörvény és a pénzügyi stabilitási törvény ügyét - írta a Dow Jones, megjegyezve, hogy „az Orbán-kormány számára nagy a tét". Ennek alátámasztására a hírügynökség idézte Kopits Györgyöt, az MNB monetáris tanácsának volt tagját - a korábbi Költségvetési Tanács elnökét -, aki szerint az Európai Unió akár szankciókat is alkalmazhat Magyarországgal szemben, ha Orbán nem enged, s „ha ezt a szerződéses kötelességek megszegéseként értelmezik, felmerülhet a szavazati jog felfüggesztése is".

Kopits György cikke a The Wall Street Journalban
Kopits Györgynek, a Költségvetési Tanács volt elnökének a véleménycikkét közölte kedden a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap „Magyarország ütközőpályája az EU-val” címmel. A szerző Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikáját váratlan lépések sorozatának tartja. Ezek közt említi a válságadók bevezetését, az áfa-emelést, a magán-nyugdíjpénztári alapok átirányítását az állami nyugdíjrendszerbe. Ezen felül – teszi hozzá Kopits – a kormány meggyengítette a bíróságokat és más független intézményeket. Ez utóbbi folyamat – vélekedett – tavaly év végén csúcsosodott ki, a jegybanktörvény elfogadásával. A szerző szerint Gyurcsány Ferenc is megpróbálta befolyásolni a monetáris tanácsot, kibővítve azt négy további taggal, de kiderült, hogy ezek többsége „szakmai meggyőződése szerint ténykedett". A mostani módosítás Kopits szerint – az új MNB-elnökhelyettesi tisztség megteremtésével – sokkal messzebbre megy a politikai befolyásolás útjának kikövezésében. „Az új intézkedések aláásták a már eddig is bizonytalan üzleti hangulatot, miközben a gazdaságpolitika hitelessége tovább romlott ahhoz a mélységhez képest is, amely a nyolcéves szocialista kormányzatot jellemezte” – írta, hozzátéve: Magyarország az euróövezeti válság kibontakozása során a legsérülékenyebb gazdasággá vált. Kopits szerint nem állják meg a helyüket azok a hivatalos nézetek, amelyek szerint Magyarország a külföldi spekulánsok, politikai motivációjú összeesküvések áldozata, hiszen „az új vezetést azzal a derűlátó várakozással üdvözölték, hogy majd rendet tesz”.


Fellegi Tamás eddigi legmagasabb szintű tárgyalópartnere David Lipton, az IMF második számú vezetője volt. A tervek szerint szerdán Reza Moghadammal, a Nemzetközi Valutaalap európai részlegének vezetőjével folytatja a magyar hitelfelvételről kezdett, nem hivatalos előkészítő megbeszéléseit. Érdemi tájékoztatást azonban csak az IMF vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal tervezett csütörtöki találkozója utánra ígért. A mostani tárgyalások nem hivatalosak, azok tartalmát mindkét fél szigorúan bizalmasan kezeli. Az IMF tájékoztatása szerint az e heti megbeszélések „nem képezik részét a hivatalos tárgyalási folyamatnak", és „nem született még döntés arról, megkezdődnek-e a hivatalos tárgyalások, s ha igen, mikor, egy valutaalap által támogatott programról" - közölte a Dow Jones. Fellegi

Ismét túlzott deficit: egyszeri bevételek nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót
Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – derül ki az Európai Bizottság szerdai ülését követően kiadott közleményből.
A magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben „egyszeri bevételek befolyásolják”, amelyek „nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót”, a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott. Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására, de úgy vélte, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat, a bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt. Miután a bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát, a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is. Amennyiben az egyetért a javaslattal, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is.
A testület azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország – amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására – hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo