A homok az új arany

A levegő, a víz és a tápanyagdús termőföld után a homok a legértékesebb erőforrásunk. Szinte mindenhez felhasználjuk: betonhoz, üveghez, elektromos készülékek gyártásához. Többet fogyasztunk belőle, mint a kőolajból. Annyira természetesnek vesszük, hogy van, hogy elfelejtjük: ezt a természeti erőforrást (is) rohamos gyorsasággal éljük fel.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egész civilizációnk a homokra épült. Szó szerint. A beton összetétele 10 százalékban cement (ami mészből és agyagból áll), 15 százalékban víz és 75 százalékban homok. A betonban több mint 80 százalék a természetes töltőanyag – a szakkifejezés a kavicsra és a homokra együttesen vonatkozik –, az aszfaltban ennél is több, 94 százalék. Ez a „természetes töltőanyag” a második legnagyobb mennyiségben kitermelt erőforrás a víz után, megelőzve az olajat és a biomasszát is – állították szakértők a Smithsonian Magazine-ben.

Nehezen kutatható

Évente tizenegymilliárd tonna betont hozunk létre, de nemcsak a betonba kerül homok, hanem az üvegbe, a komputerbe, az okostelefon képernyőjébe, sőt az ételünkbe, a fogkrémbe, a kozmetikai szerekbe, a festékbe, a műanyagba, a csipőprotézisbe, a mellimplantátumokba, a járműveket meghajtó motorba és a repülőgép-alkatrészekbe is felhasználjuk. Mi több, a környezetbarát technológiák sem mellőzhetik a homokot, hiszen a szélturbinákba is beleépítjük, és a szolárpanelekhez szükséges szilícium is a homok egyik alkotóeleme (igaz, az agyagban és a kavicsokban is megtalálható). Még a hidraulikus kőfúrással végzett földgázkitermeléshez is homokkal teli oldatot használnak, óriási mennyiségben.

Tövvet használunk homokból, mint kőolajból - Kép: Depositphotos

Éves szinten összesen 50 milliárd tonna homokot termelünk ki és használunk el. Ez duplája annak, amit a Föld összes folyója „gyárt” nekünk. Gyorsabban használjuk el a homokkészletünket, mint ahogy azt az anyatermészet pótolni tudja a kövek erodálódásával, széttöredezésével, ami évezredeken keresztül tartó folyamat.

És mi van az óriási, országnyi méretű sivatagok homokkészletével? Hogyan fogyhatnánk ki a homokból? – kérdezhetnénk. A válasz a sivatagi és a nem sivatagi homok eltérő szemcsésségében rejlik. Az erős sivatagi szél úgy dobálja a homokszemeket, hogy lehorzsolódnak a szélei, túlságosan kerekké téve a szemcséket ahhoz, hogy jól össze tudjanak állni a betonban. Ezért a sivatagi homok teljesen alkalmatlan az ipari használatra. Ahhoz rücskösebb, göcsörtösebb és négyszögletes homokszemek kellenek. Vagyis a folyami vagy a tengeri homok, amely kitermelésének negatív ökológiai és társadalmi externáliáit is csak most kezdjük felismerni. Sajnos a tudományos közélet sem foglalkozott a homok fenntarthatóságának kérdésével, hiszen a lelőhelyek kilométerekre vannak a partszakaszoktól, és nehezen kutathatók. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP is csak 2014-ben adott ki jelentést az ügyben.

A homok az új kőolaj, a kalózok már lopják is
Homokot vinni a sivatagba olyan, mint vizet önteni az óceánba: értelmetlen – gondolhatnánk. Pedig az Egyesült Arab Emirátusok – egy jórészt sivatagos ország – éppen ezt teszi mint a világ egyik legfontosabb homokimportőre. Hiába van tele ugyanis a sivatag homokkal, az nem alkalmas építkezésre.
Mellékhatások

Az ipari használatra szánt homokot legegyszerűbben a tengerfenékből, a tavak és a folyók medréből lehet kinyerni. A köves területekből eredő homok is megfelelő minőségű, de a vizes homok kitermelése olcsóbb, hiszen nem kell fúrni, faragni, zúzatni, mint a kőbányáknál, elég egy nagy szivattyút a folyó közepén a mederre helyezni. A tengeri homoknál pluszköltséget jelent, hogy ki kell vonni belőle a sót, hogy az épületek betonjában az ne indítson el korróziós folyamatot. A vizes élőhelyek megbolygatásának azonban számtalan mellékhatása van.

A tengerek mélyének vékony homokrétege ad otthont például a krokodiloknak, teknősöknek és olyan mikroorganizmusoknak, amelyek fontos szereplői a táplálékláncnak. A felkavart, zavaros vízben az apró részecskék eltömítik a halak kopoltyúját, ezért tömegesen pusztulnak el. Sérülnek a korallzátonyok is, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük van a Föld karbonháztartásában, hiszen a korall szén-dioxidot épít be mészvázas testébe. Ráadásul a tengerfenék megbolygatásának következménye az is, hogy a part menti homok belecsúszik a tengerbe, hogy kiegyensúlyozza magát. A Föld homokos tengerpartjainak 90 százaléka átlagosan 40 méterrel csökkent kiterjedésben 2008 óta.

A 2018 júliusában Houstonban tomboló árvizet például súlyosbította a San Jacinto-folyóban tíz-húsz éve folyó homokbányászat. Nepál, Banglades és India árvizei viszont továbbnövelik a homok iránti igényt: az árterületeken részben ezzel próbálnak gátakat építeni. A sarkköri jégtakarók olvadása miatt emelkedő tengerszint és az erősödő viharok áradásai ellen is a partok feltöltésével védekeznek. A dél-angliai Bournemouth nemrég 3,6 millió fontot költött partjai feltöltésére: 320 000 köbméter minőségi homokot vett, köbméterét 11,25 fontért (4091 forint). Cannes-ban is megemelte a szabadstrandot a városvezetés.

Tengerpart Bournemouth-ban, az egyesült Királyságban - Kép: Depositphotos

Kielégíthetetlen igény

A homokkitermelés évi 65–70 milliárd dolláros forgalmú globális iparág. Évről évre nő a beton iránti igény, ahogy egyre gyorsul az urbanizálódás, legfőképp a fejlődő országokban. Kínának 102, Európának 38 városa van, ahol egymilliónál nagyobb a lakosság lélekszáma.

Az ENSZ prognózisa szerint 2050-re az emberiség 65 százaléka városokban fog lakni. Vagyis betonintenzív környezetben. Egyébként az ENSZ 2015-ben felfelé módosította becslését: 2050-re már nem 9, hanem 9,7 milliárdos lélekszámot jósolt az emberiségnek.

A vanília ára: erdőirtás és gyilkosságok
A világ első számú vaníliaexportőre Madagaszkár. A vanília magas árfolyama miatt farmerek és bűnözők vetélkednek egymással, s az erdőket is irtják az ültetvények létesítése érdekében.
Felelőtlenül, pazarlóan használjuk a homokot. Remek példa erre a Dubajnál épült Palm Island luxuslakópark. E mesterséges szigetek létrehozásához 186,5 millió köbméter homokot bányásztak ki az óceán mélyéről. De hiába van sivatagi homokkal körülvéve a Burdzs Kalifa torony is, Ausztráliából importált homokból építették. Nem csoda, hogy már feketepiaca is van a homoknak. Egy köbméter homok a homokhiányos országokban 22 560 forintnak megfelelő összeget is megér az építőipar szereplőinek. Magyarországon típustól függően 2000–7300 forintba kerül köbmétere. A homok ára a ’80-as évek óta az ötszörösére nőtt. A Business Insider újságírója szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az USA nagyvárosaiban felmentek az ingatlanárak.

Megoldások

A Cambridge-i Egyetem egyik kutatócsoportja számítógépes modellezéssel próbálja áramvonalasabbá tenni a nyugati építészetet, mondván, túl vastagok a betonszerkezetek, vékonyabbak is megállnának a lábukon.

Vannak, akik szerint a megoldás az, ha plasztikhulladékot építenek a betonba, hiszen a mikroplasztik a homokban is megtalálható. Becslések szerint így az éves homokhasználat 10 százalékát, nagyjából 800 millió tonnát válthatnánk ki. Létezik a technológia, amellyel az üveget bezúzzák, és homokot gyártanak belőle. A késztermék a tengerpartokon is használható, állítólag teljesen biztonságos, nem karcolja össze a talpunkat.  

Ami az egyiknek hulladék, a másiknak nyersanyag
A kontinentális Európa egyes részei nem tudnak betelni vele. A norvégok még többért könyörögnek a szomszédoknak. Már arra is gondoltak, hogy az USA-ból hozatnak be. Hogy mit is akarnak ennyire? Egyszerű háztartási hulladékot és szilárd városi szemetet.
Homokmaffia

Az emberiség történetében a homok mindig lokális, helyi értékű termék volt. Egészen addig, míg óriási régiók változtak homokhiányos területekké, aminek következtében a homok globális áruvá vált. Nemzetközi kereskedelme az elmúlt 25 évben a hatszorosára nőtt. Sok ország és régió ma teljes mértékben homokimportra szorul, ezért virulhat a maffia által uralt illegális kitermelés. Az olasz, a marokkói, az indonéz és a jamaikai maffia is jelen van az illegális homokbányászatban és csempészetben. Jamaika északi partjánál 2008-ban egyetlen éjszaka alatt eltüntettek 500 teherautónyi homokot. Indiában az egyik legerősebb bűnszövetkezet a Homok Maffia, amely évente 2,3 milliárd dolláros bevételt termel, és 75 ezer embert foglalkoztat szörnyen alacsony bérekért. A tizenkét órás műszakokban güzülő, kétszáz alkalommal forduló sofőr egy hajónyi rakomány szállításáért csak 15 dollárt (4180 forintot) kap.

Szabályozás

Bár a biodiverzitást védi nemzetközi egyezmény, a homokkitermelést nem szabályozza hasonló globális megállapodás. A kormányoknak szabályozniuk kell a homokbányászatot, hogy megakadályozzák az esztelen és illegális kitermelést. Az ENSZ szerint ugyanúgy adóztatni kellene a homokkitermelést, mint ahogy a légszennyezést is egyre több országban beárazták akár kvótavásárlási kötelezettséggel, akár karbonadóval.

Beépítve
  • 2010-ben világszerte 11 milliárd tonna homokot termeltünk ki, a legtöbbet Kelet-Ázsiában. A második helyen Európa áll, utána következik az USA. De a hivatalos nemzeti adatok alacsonyak, szinte sosem foglalják magukban a nem építőipari alkalmazást (pl. hidraulikus földgázkitermeléshez használt homok, tengerpartfeltöltés). Reálisan az éves globális homokkitermelés ma megközelíti az 50 milliárd tonnát.
  • A világgazdaság ma 30-40 milliárd tonnányi természetes töltőanyagot használ építkezésekre, ennek fele homok. Ez elég ahhoz, hogy egy 27 méter magas, 27 méter széles falat építsünk az Egyenlítő vonalán.
  • 2016-ban az USA-ban 8,9 milliárd dollár forgalmat generált a kavics- és homokkitermelés, s ezek kereskedelme.
  • Kínában használják el a globális betongyártás outputjának felét. Az ázsiai nagyhatalom évente 146 ezer kilométernyi autósztrádát épít. Három év alatt Kína annyi autópályát és hidat épített, amennyi az USA-ban összesen létezik (a 221 méter magas Hoover-gátat is beleértve). 2011 és 2013 között Kína több betont használt fel, mint amennyit a felhőkarcolók építésében élen járó USA az egész huszadik században – nyilatkozta a BBC-nek Pascal Peduzzi svájci tudós, a UNEP munkatársa. Kína cementgyártásban is lehagy mindenkit: évi 2500 tonnával többet állít elő, mint bármely más ország. A világ legnagyobb homokkitermelő helye a kínai Pojang-tó napi 989 ezer tonnával.
.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo