A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult számviteli törvény. E mellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát – mondta Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője.

A transzferár-dokumentációs szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget. Az OECD új javaslatcsomagja a jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályozást kívánja egységesíteni.

A vállalatok jól teszik, ha ügyelnek a transzferár-kiigazításra, mert a számviteli törvény évközi változása nyomán még nem alakult ki egyértelmű számviteli gyakorlat – figyelmeztet a Deloitte.

Kiszolgáltatottakká válhatnak a cégek, ha nem a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák a transzferárazásban: a vállalatok több mint fele még mindig hagyományos táblázatkezelő szoftvert használ, több mint harmaduk pedig éves pénzügyi beszámolókra hagyatkozik a transzferár-elemzések elkészítésekor

Minden korábbinál több és szerteágazóbb a transzferárazással kapcsolatos ellenőrzés és bírságolás a nemzetközi cégeknél, a vállalatok negyedét megbírságolták az adóhatóságok az elmúlt három évben – derül ki az EY legfrissebb Nemzetközi Transzferár Felméréséből. A trendbe Magyarország is illeszkedik, a transzferárazás területe a következő években is komoly kockázatot jelenthet a cégek számára.

Életbe lépett a transzferárazás dokumentációjára vonatkozó új szabályozás. A két éven belül immár másodszor változtatott rendelet alapvetően könnyítéseket tartalmaz, azonban összességében azt eredményezi, hogy az adózók a jövőben az eddiginél komolyabb ellenőrzésekre számíthatnak az adóhatóság részéről. A BDO a változások néhány várható következményét mutatja be.

Egyszerűsítette, de nem változtatta meg gyökeresen a transzferárazásra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden megjelent rendelete, amelyből egy – a NAV által szorgalmazott – lényegi módosítás is kimaradt.

Sokan még talán emlékeznek azokra az időkre, amikor az adóhatósági ellenőrzések kimerültek olyan célellenőrzésekben, amelyekben csak a transzferár-nyilvántartások meglétét vizsgálták. Nos, ezek az idők elmúltak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által március elején közzétett jogszabálytervezet alapján jelentős változások lehetnek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség, azaz a transzferár-dokumentációk vonatkozásában. A jogszabálytervezet alapján a szövegpontosítások mellett tartalmi változások is várhatóak – hívta fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere.

Kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások finanszírozási megállapodásait az idei transzferár-ellenőrzések során a NAV, hívja fel a figyelmet a MAZARS. A vezető nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint azok a – különösen külföldi kapcsolt vállalkozással rendelkező – cégek számíthatnak szigorú ellenőrzésre, amelyek gazdálkodásával kapcsolatban felmerül, hogy kölcsönszerződésnek álcázva juttatnak ki adózás előtti jövedelmet Magyarországról.

Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük, amelyek során szinte törvényszerűen vétenek olyan hibákat, amelyek komoly költségeket róhatnak a cégre.

Az adóhatóság évek óta különösen nagy figyelmet fordít a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) összefüggő előírások betartatására, és a nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésére.

A vállalkozásokat érintő törvényváltozások érintik a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Bizonyos vonatkozásban az adózók jól járnak, mert csökken a terhük, ugyanakkor a rendelet megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítaniuk a cégeknek a jövőben, emeli ki az RSM DTM szakértője. Az adóhatóság minden más területen is nagyobb bírságokat állapíthat meg.

Nem engedhetnek meg maguknak hibákat a cégek a transzferáraknál, amelyek ellenőrzési gyakorlatát folyamatosan szigorítja az adóhatóság. Bár a transzferárakat érintő jelentősebb jogszabály-módosítás az elmúlt egy évben nem történt, az ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította a transzferár szabályozás alá eső kapcsolt vállalkozásokat.