„Társaságuk mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősül-e? Ezen jelentőséggel bíró kritériumot most a transzferárdokumentáció-készítés szempontjából vizsgáljuk, de egyéb területeken is fontos hatásai vannak a besorolásnak” – írta Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A kisvállalkozási státusz (amely magában foglalja a mikrovállalkozást is) meghatározása ugyanis továbbra is sok problémát jelent a cégek számára, noha e besorolásnak nemcsak a transzferár nyilvántartás készítése, hanem más szempontból is fontos hatása van (pl. innovációs járulék fizetése, pályázati lehetőségek megítélése és egyes adókedvezmények alkalmazhatósága).
Transzferárdokumentáció-készítés szempontjából azért fontos megállapítani, hogy egy társaság kisvállalkozásnak minősül-e, mert mentesülnek a transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség alól, amennyiben teljesítik a feltételeket. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a mentesítés csupán a transzferár-dokumentációs kötelezettségre vonatkozik, a társaságnak ettől függetlenül továbbra is módosítania kell a társasági adóalapját, ha kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletei nem felelnek meg a szokásos piaci ár elvének. (Fontos észben tartani a könyvelési szabályok változását is!)
Kisvállalkozási státusz meghatározása
A kis- és középvállalkozások (kkv) besorolását külön törvény szabályozza, erre hivatkozik a transzferár dokumentációs kötelezettséget előíró társasági adótörvény is. A kkv-kat szabályozó törvény szerinti kisvállalkozás definíciójából indulunk ki. Kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek: összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.
Amennyiben mind az éves nettó árbevétel, mind a mérlegfőösszeg meghaladja a 10 millió eurót, akkor a kisvállalkozási minősítés második feltétele nem teljesül, és ebben az esetben is legalább középvállalkozásnak kell tekinteni az adott társaságot a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.
Kétéves szabály
A kisvállalkozási státusz vizsgálatakor tekintettel kell lenni az úgynevezett kétéves szabályra is, miszerint ha egy vállalkozás túllépi a fenti küszöbértékeket vagy elmarad azoktól, csak abban az esetben változik a besorolása, ha két egymást követő beszámolási időszakban is megvalósul a határértékeknek való meg nem felelés.
(Érdemes tudni, hogy a NAV idén is fokozottan ügyel a transzferár elszámolásra.)
Értékhatárok együttes figyelembevétele
Az adózók által gyakran elkövetett hiba, hogy csak a saját társaságuk vonatkozásában vizsgálják a fenti mutatókat és nem veszik figyelembe, hogy az adatokat vállalatcsoporti szinten kell meghatározni. Ennek során figyelembe kell venni az úgynevezett kapcsolódó és partnervállalkozások létszám-, nettó árbevétel- és mérlegfőösszeg-adatait is!
Kapcsolódó vállalkozási viszony a leggyakrabban akkor áll fenn, amikor egy társaság egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik, partnervállalkozásról pedig jellemzően akkor beszélhetünk, ha egy társaság egy másik társaságban 25 és 50 százalék közötti tulajdoni hányaddal rendelkezik. A számítást tovább bonyolítja, hogy a viszonylatokat nem csak közvetlen kapcsolat (pl. közvetlen anya- és leányvállalat), hanem közvetett kapcsolódás esetén is vizsgálni kell!
