Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük, amelyek során szinte törvényszerűen vétenek olyan hibákat, amelyek komoly költségeket róhatnak a cégre.
"Tanácsadóként sokszor van alkalmunk a vállalkozások által, saját maguk részére elkészített transzferár-nyilvántartásokat ellenőrizni. Van néhány tipikus hiba, amelyet sokszor elkövetnek a nyilvántartások készítői. Az alábbiakban ezen jellegzetes hibákból emelünk ki néhányat" – írja Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Közös transzferár-nyilvántartás kiegészítések nélküli átvétele: A hatályos PM rendelet értelmében lehetőség van arra, hogy egy vállalatcsoport közösen készítse el az egész csoportra nézve a transzferár-nyilvántartást. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az ilyen központilag elkészített anyagokat helyi szinten már nem ellenőrzik, nem vizsgálják a PM rendelet összes feltételének teljesülését. Sokszor a központ csak az ún. főnyilvántartást készíti el, a specifikus (társaságra vonatkoztatott) nyilvántartás elkészítését nem. Ezért sokszor már csak az adóhatóság állapítja meg, hogy a központilag elkészített transzferár-nyilvántartás nem tartalmazza a specifikus nyilvántartást, vagy olyan elemeket, amiket a magyar szabályozás ír elő kötelező tartalmi elemként. Ilyenek tipikusan: piacbemutatás, szerződési feltételek részletes bemutatása.
Ingyenes ügyletek: A kapcsolt cégek rendszeresen megfeledkeznek az olyan ügyletekről nyilvántartást készíteni, melyeknél nem határoztak meg ellenértéket. Ha az egyik kapcsolt vállalkozás beszerez egy szoftvert, melyet a többi kapcsolt cége is használhat, akik ezért térítést nem fizetnek, akkor egy dokumentálandó kapcsolt ügyletről beszélhetünk, melyhez az esetek többségében adóalap-korrekciós kötelezettség is kapcsolódik.
Transzferár-kiigazítás
A kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell adóbevallásukat elkészíteni, hogy az piaci árakat tükrözzön a csoporton belüli ügyletek tekintetében. Ha ez nem felel meg a tényeknek, akkor kötelességük kiigazítást csinálni, ha nem akarják magukat kitenni egy későbbi fájdalmas adóhatósági megállapításnak. A szabálynak való megfelelés érdekében sok vállalkozás az üzleti év végét követően – vagyis jellemzően ezekben a hetekben és hónapokban – felülvizsgálja az év közben alkalmazott árait, szükség esetén pedig ki is igazítja azokat. A kiigazítás elmulasztása, de az érintett ügyletek bármely elemének adózási szempontból nem megfelelő kezelése is több százmilliós adóhiányhoz vagy jelentős mulasztási bírsághoz vezethet. Az adóhatóság formai és tartalmi szempontokat egyaránt vizsgál.
Bejelentések elmulasztása: A kapcsolt partnert az első ügyletet, szerződéskötést követően 15 napon belül be kell jelenteni a változásbejelentő lapon az adóhatóságnak.2012. január 1-től a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni. Ezen bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
Elhatárolásban szereplő ügyletek: Amennyiben egy adott üzleti évben megvalósul egy kapcsolt ügylet, de számlázására a következő évben kerül csak sor, akkor a transzferár-nyilvántartást az (elhatárolásként történő) elszámolás évére vonatkozóan kell elkészíteni. Gyakran elkövetett hiba, hogy az elhatárolások közt szereplő tételek dokumentálásáról megfeledkeznek.
Vegyes tételek dokumentálása: Szintén gyakran elmarad a transzferár nyilvántartás elkészítése azon ügyletekről, melyek a könyvelésben nem a szállítók, vevők közt szerepelnek. Ilyen ügyletek lehetnek például az apporttal történő tőkeemelés, a követelés elengedése, tárgyi eszközök adásvétele, kölcsön/cash pool, stb.
