Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Az „éghajlatváltozás” kifejezés mellőzésére szólította fel munkatársait az amerikai mezőgazdasági minisztérium egyik ügynöksége a The Guardian című brit lap értesülései szerint.

60 százalékkal kevesebb bírságot szedett be a Trump-kormány az első 6 hónapban, mint amennyit Clinton, Bush és Obama. Trump emberei nem tartatják be szigorúan a környezetvédelmi törvényeket, sőt tudatosan fel is lazítják azokat.

Nem ő az első, aki bedőlt a beugratásnak. Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter 22 percet beszélt Kreml-barát orosz telefonbetyárokkal, akik rendszeresen megtréfálnak külföldi celebeket és politikusokat. Azt hitte, hogy az ukrán miniszterelnökkel diskurál. Még azt is beadták neki, hogy Porosenko ukrán elnök disznóürülékből bioetanolt készít. 22 perc blama.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

Ismerjük a neveiket. Branson, Zuckerberg, Huffington, Buffett, Jobs, Rowling. Márkanevek, húzónevek. Céges sikersztorijaik révén. Hogyan lettek sikeresek? Milyen módszereket alkalmaztak a vagyon és hírnév felé vezető úton, hogy elérjék a kitűzött céljaikat? Mindenki másra esküszik.

Persze a tévévita is elterelő hadművelet. Hogy hangot adjanak a kételkedőknek, holott a tudományos közösségben gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.

Az olajipari óriáscég a jelenlegi külügyminiszter, Rex Tillerson vezetése alatt sorozatosan megsértette az Oroszország ellen bevezetett pénzügyi szankciókat. 2014-ben szerződtek a Rosznyefttel szibériai és fekete-tengeri olajkutatásra, holott a cég igazgatóját, Igor Szecsint néhány héttel korábban feketelistázta az Obama-adminisztráció.

Nemcsak a szolárpanelek dobnák meg az egyébként is költséges építkezés büdzséjét, hanem a hálózat kiépítése, mellyel a gyéren lakott határvidékről a városokba juttatnák az áramot.

Önállósítják magukat a klímapolitika mezején a gazdasági szereplők és a helyi törvényhozók az Egyesült Államokban, ahol sokkal inkább a városoktól és a városvezetések jogi rendelkezéseitől függ az üvegházgázkibocsátás, mint Európában. Ezért fontos, hogy egyre több város jelenti be: továbbára is a párizsi klímaegyezmény alá tartozik. San Franciscóban globális klímacsúcsot rendeznek 2018-ban. Trump a hajára kenheti a klímaszkepticizmusát.

Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart kapott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is elődást tartott.

A világot sokkolva jelentette be a nyár elején Donald Trump, hogy gazdasági okok miatt az USA kilép a klímaváltozás elleni globális összefogást szentesítő párizsi egyezményből. Döntése megosztotta az embereket. Voltak, akik örültek neki, de sokan nem. Utóbbiak közt számos amerikai cég tartja elhibázottnak ezt a lépést, és egymás után adják hírül, hogy kitartanak a francia fővárosban két éve megfogalmazott közös célkitűzések betartása mellett.

Csökkenhet a napenergia versenyképessége és kétharmadával is visszaeshet a nagy naperőművek építésének tempója az Egyesült Államokban, ha két csődbe ment szolárcég követelésére az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága és Trump vámot ró ki a külföldi napenergiás eszközök importjára.

A ma kezdődő G20-találkozó egyik fő kérdése a párizsi éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítása lesz. Donald Trump ebben a témában szembemegy a világgal – a kiszivárgott tervezet szerint azonban a többi G20-vezető elkötelezett a klímacélok megvalósítása mellett. A Greenpeace sürgeti az országok vezetőit, hogy a tervezettnél is gyorsabban cselekedjenek, és ösztönözzék a megújulók még gyorsabb elterjesztését.

Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

2009-ben hozták létre, az ENSZ égisze alatt, de nem hivatalos szervezete az ENSZ-nek, ezért alkalmazottai nem mentesülnek a jogi felelősségrevonás alól, ha bármit elrontanak. Obama 3 milliárd dollárt ígért, amiből 1 milliárdot fizetett be, Trump megtagadta a fennálló összeg befizetését. Költségvetése 20 %-ától esik el így a fejlődő országokat segítő klímaalap.

Ez a második alkalom, hogy az Apple zöld kötvényt bocsát ki környezetkímélő átalakítások finanszírozására. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt adtak ki a vállalatok világszerte, ami duplája a 2015-ös összegnek. A kormányok is rákaptak erre a megoldásra.

A júniusi Piac & Profitban csupa nyári témát talál az olvasó. Szóhoz jutnak a sportot támogató cégek. Elmondják, nekik miért fontos az egészséges életmód ösztönzése. Körbejárjuk az ország turisztikai helyzetét is: az állami országmarketing-elképzeléseket és az ettől függetlenül működő jelenségeket. Megnéztük a hazai sörpiacot is, amelyet jelenleg a nagy nemzetközi sörgyárak uralnak, miközben a kézműves sörfőzdék alig várják, hogy a jelenleginél jobb helyzetbe kerüljenek.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Az Egyesült Államoknak a Párizsi klímaegyezményből történő kilépése azért kritikus, mert a világ legnagyobb szennyezője, széndioxid kibocsátója hagyja ott a megállapodást - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Nincs itt a világvége azzal, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette országa kilépését a párizsi klímaegyezményből, mert az azt aláíró többi ország ezután is kész tartani magát a vállalásokhoz, ahogyan az Egyesült Államok szövetségi államainak többsége is - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán. Donald Trump még semmit nem tweetelt az ügyben, de a véleménye borítékolható.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

És ez még csak becslés, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

A vállalatok egyre többször a társadalmat megosztó, politikai témákban is felemelik a szavukat – legalábbis Amerikában. Trumpot például hirdetésekben igyekeztek meggyőzni a klímaegyezményben maradásról, most pedig, a negatív döntés után sorra állnak ki az elnökkel szemben. Itthon egyelőre az a cég, amelyik így tesz, vagy tenne, inkább csendben mond véleményt. De megéri a véleménynyilvánítás a kockázatot?

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő ennek ellenére megdicsérte a párizsi klímaegyezménynek hátat fordító amerikai elnököt.

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Remek társaságba keveredett az Amerikai Egyesült államok: rajta kívül csak összesen két olyan ENSZ-tagország van, amely nem része a párizsi egyezménynek: Szíria és Nicaragua.

Bizalmasainak már megsúgta, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből. Ugyanakkor döntései eddig gyakran rapszodikusak és kiszámíthatatlanok voltak, talán végül ebben is másképp dönt? Francia kedvence, Emmanuel Macron arra bíztatta, hogy ne hozzon elhamarkodott döntést. Külügyminisztere, Rex Tillerson, lánya Ivanka Trump és a férje, Jared Kushner is maradásra bírnák.

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Nem esett messze az alma a fájától. Donald Trump imád alkudozni, a saját feltételeit rákényszeríteni az üzletfelekre, számára előnyös üzleteket kötni. Lánya, Ivanka is nagy mester a szerződéshez vezető folyamatban, jó taktikai játékos a tárgyalásban, de ő finomabban játszik, mint az apja. Néhány tipp Amerika First Daughterjétől, aki most már hivatalosan is elnöki asszisztens.

Franciaország új elnöke meghívta a klímatudósokat és az ökológiai technológiák fejlesztőit, hogy dolgozzanak Franciaországban, ha Trumptól nem kapnak pénzt a programjaikra. Alighanem új markáns, hangadó alakot kapott a nemzetközi klímapolitika Macron személyében.

Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.

A tengerszint nem úgy emelkedik, mint a kádban a víz, hanem egyenetlenül. Észak-Amerika partjainál várhatóan gyorsabban, mint másutt. New York új luxus toronyházaiba már nem építenek pazar kilátású penthouse lakásokat, mert generátorokat helyeznek a felső szintre, hogy egy hétig is kibírja a több száz lakás, ha leáll a városi áramellátás. A Sandy hurrikán kiokosította a várost.

Ha a Fehér Ház kilép a klímaegyezményből, több amerikai nagyváros önállóan feliratkozik a hatálya alá – jelezték a polgármesterek. Trump eközben hülyének nézi a zöldeket: azzal próbálja lecsillapítani a dühüket, hogy az első háromhavi elnöki fizetését a nemzeti parkoknak adományozta. Üres gesztus.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Ha Ivanka Trumpon és az Exxon Mobiltól átigazolt külügyminiszteren múlna, az USA a globális klímaegyezmény hatálya alatt maradna. Tillerson szerint az USA elvesztheti nemzetközi befolyását, ha kilép a megállapodásból, és kapcsolatai a szövetségeseivel sérülhetnek. Donald Trump júniusig dönt az ügyben.

Richard Branson és Donald Trump egyaránt franchise-uknak köszönhetik sikerüket és vagyonukat. Branson a Virgint, Trump a saját családnevét adja más cégeknek és azok termékeinek. Mindketten elsősorban arra használják az üzleti modellt, hogy ne saját tőkéjüket kösse le a növekedés, és hogy másokra hárítsák a legkülönfélébb kockázatokat.

Ki gondolta volna, hogy ez a nap is eljön: Amerika legnagyobb olajvállalata is a párizsi klímaegyezmény megtartására kérte Trumpot. Persze az éppen vizsgálat alatt álló Exxon ezzel a klímatudatosságát akarja bizonygatni, mert épp az árfolyamra és a részvényesekre leselkedő klímakockázatok elhallgatásáért akarja elmarasztalni a vállalatot a New York-i főügyész.

Az amerikai lakosság 75%-a támogatja széndioxid, mint légszennyező anyag szabályozását, de Trump, mégsem hederít rájuk. Vajon miért?

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

A napfényes amerikai tagállam törvényhozói sorra hoznak olyan döntéseket, melyek kifejezetten azt szolgálják, hogy megőrizzék a környezettudatos jogszabályokat, melyeket szövetségi szinten Trump éppen most töröl el. Szabályozzák a gépjármű-emissziót, a metánkibocsátást és a komputerek energiahatékonyságát.

Trumpék és a szaúdiak nyomására a G20 országok pénzügyminisztereinek találkozóján kínosan kerülték a klímafinanszírozás szót a résztvevők. A nagyvállalati vezetők tömörülése felszólította a G20-akat, adják meg a klímavédelemnek az őt megillető prioritást és anyagi ráfordítást.

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.