Trump igyekszik csökkenteni a klímaváltozásról szóló kutatások állami költségvetését, ám eközben a kormány illetékes befektetési intézménye megduplázta befektetéseit a külföldi szolárkapacitásokban. Csakhogy ez Obama egyik jogszabályának köszönhető.

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter pénteken egy interjúban kijelentette: akár több ország is mentesülhet a csütörtökön Donald Trump elnök által aláírt védővámok kivetése alól, Kanada és Mexikó már biztosan mentesül.

A német autóipar, ezen keresztül a magyar gazdaság is megszenvedheti Trump vámtervét. Olyan cégek, mint a BMW nagyrészt Európában gyártott autókat adnak el Amerikában, más cégek, mint a Fiat vagy az Audi pedig egyáltalán nem gyártanak autókat az USA-ban – az ő járműveikre 25 százalékos vámot vethetnek ki.

Trump kitalációnak tartja a klímaváltozást, de az USA hírszerző ügynökségei egyértelműen ellentmondanak neki ebben a kérdésben egy új jelentésben, melyet a szenátus hírszerző bizottsága elé tártak.

Az amerikai kormány arra készül, hogy munkavállaláshoz kösse a szegény rétegeknek alanyi jogon járó Medicaid egészségbiztosítást. Az 52 évvel ezelőtt létrehozott Medicaid-program eddig feltételek nélkül járt a szegény rétegeknek.

Felkészülhetünk rá, hogy tikkasztó kánikulák fogják uralni a nyarainkat a jövőben. Szó szerint felforr a bolygónk, nekünk meg majd felforr tőle a fejünk.

A bonni klímakonferencián jött létre az új szénellenes szövetség, mely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni.

Az amerikai képviselőház megszavazta csütörtökön a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, amelyről ezután a szenátusban voksolnak majd. A reform azonban inkább marketing, mintsem valódi áttörés.

A földgázüzemű erőművek működtetése olcsóbb. Trump elvileg szénbányaipart erősítő intézkedései sem állítják meg a szektor hanyatlását. És világszerte hasonló a tendencia.

Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.

Három Angliának megfelelő területen kellene kiírtani az erdőket, hogy elegendő etanolnövényt termesszenek a légitársaságok szövetsége által javasolt bioetanolprogram kivitelezésére. 2025-re évi 5 millió tonnára növelnék a bioetanol arányát a személyszállító repülőgépek üzemanyagfogyasztásában a tagvállalatok.

Az idei európai választások, a Brexit fejleményei és Trump elnök meglepő fordulatokat tartogató politikája sok izgalmat adott az évre, most azonban úgy tűnik, hogy mindezeket magunk mögött hagyva végre megnyugodtak a befektetők. Az év hátralévő hónapjait így kedvező piaci hangulattal és stabil növekedéssel zárhatjuk, sőt, Magyarország számára akár még a hitelminősítők részéről is pozitív jelzések jöhetnek – jelezte a K&H.

A politikusok bő két évtizede alábecsülik a napenergiaipar fejlődésének tempóját, mértékét és a szoláreszközök elterjedésének sikerét. Bill Clinton óta az amerikai energiaügyi szaktárca képtelen volt felfogni a napenergia valós fejlődési lehetőségeit, ahogy a Nemzetközi Energiaügynökség jóslatait is messze felülmúlta a szektor ugrásszerű növekedése.

A szabadkereskedelmi egyezmények lehetővé teszik a multinacionális nagyvállalatok számára, hogy akár dollármilliárdokra pereljék a kormányokat, ha környezetvédelmi törvény tiltásai miatt beruházásaik elakadnak, vagy nem kapnak engedélyt. Ez elveheti a nemzetállamok kedvét attól, hogy szigorú környezetvédelmi törvényeket hozzanak, illetve betartassák azokat . Kiárusította az Európai Bizottság alapvető jogaink egy részét. A GDP fontosabb Brüsszelnek.

Tegnap az USA elnöke, Trump bejelentette a tervezett adóreformot, háromnegyed évvel a beiktatása után. A pozitív dolgok további részletek nélkül ki vannak emelve a kilenc oldalas dokumentumban, míg a „negatív” dolgok részleteit majd később tudhatják meg a vállalkozások.

„Ha nem fordulunk vissza, akkor nekünk vége” – nyilatkozta a sajtónak a katolikus egyház feje a pápai különgépen. És nem a repülőgép útvonalára értette a mondatot. Ez Ferenc pápa sommás véleménye a túlélési esélyeinkről, ha továbbra is szennyezünk.

Hiába jelezte kilépési szándékát Trump, egy szenátusi bizottság jóváhagyta a 10 millió dolláros támogatást, amivel az Egyesült Államok a párizsi klímaegyezmény ügyeit intéző ENSZ-bizottságot finanszírozza.

Luxusautót vásárolni ma már nem kunszt, bármelyik valóságshow-sztár vagy celeb megteheti. A gazdagság igazi státuszszimbólumává a magánrepülőgépek váltak.

Rex Tillerson külügyminiszter arra utasította az amerikai nagykövetségek munkatársait a világ minden táján, hogy semmitmondó válaszokat adjanak, amikor az USA klímapolitikájáról faggatják őket. Pechjére kiszivárgott a távirat tartalma.

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

Az „éghajlatváltozás” kifejezés mellőzésére szólította fel munkatársait az amerikai mezőgazdasági minisztérium egyik ügynöksége a The Guardian című brit lap értesülései szerint.

60 százalékkal kevesebb bírságot szedett be a Trump-kormány az első 6 hónapban, mint amennyit Clinton, Bush és Obama. Trump emberei nem tartatják be szigorúan a környezetvédelmi törvényeket, sőt tudatosan fel is lazítják azokat.

Nem ő az első, aki bedőlt a beugratásnak. Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter 22 percet beszélt Kreml-barát orosz telefonbetyárokkal, akik rendszeresen megtréfálnak külföldi celebeket és politikusokat. Azt hitte, hogy az ukrán miniszterelnökkel diskurál. Még azt is beadták neki, hogy Porosenko ukrán elnök disznóürülékből bioetanolt készít. 22 perc blama.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

Ismerjük a neveiket. Branson, Zuckerberg, Huffington, Buffett, Jobs, Rowling. Márkanevek, húzónevek. Céges sikersztorijaik révén. Hogyan lettek sikeresek? Milyen módszereket alkalmaztak a vagyon és hírnév felé vezető úton, hogy elérjék a kitűzött céljaikat? Mindenki másra esküszik.

Persze a tévévita is elterelő hadművelet. Hogy hangot adjanak a kételkedőknek, holott a tudományos közösségben gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.

Az olajipari óriáscég a jelenlegi külügyminiszter, Rex Tillerson vezetése alatt sorozatosan megsértette az Oroszország ellen bevezetett pénzügyi szankciókat. 2014-ben szerződtek a Rosznyefttel szibériai és fekete-tengeri olajkutatásra, holott a cég igazgatóját, Igor Szecsint néhány héttel korábban feketelistázta az Obama-adminisztráció.

Nemcsak a szolárpanelek dobnák meg az egyébként is költséges építkezés büdzséjét, hanem a hálózat kiépítése, mellyel a gyéren lakott határvidékről a városokba juttatnák az áramot.

Önállósítják magukat a klímapolitika mezején a gazdasági szereplők és a helyi törvényhozók az Egyesült Államokban, ahol sokkal inkább a városoktól és a városvezetések jogi rendelkezéseitől függ az üvegházgázkibocsátás, mint Európában. Ezért fontos, hogy egyre több város jelenti be: továbbára is a párizsi klímaegyezmény alá tartozik. San Franciscóban globális klímacsúcsot rendeznek 2018-ban. Trump a hajára kenheti a klímaszkepticizmusát.

Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart kapott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is elődást tartott.

A világot sokkolva jelentette be a nyár elején Donald Trump, hogy gazdasági okok miatt az USA kilép a klímaváltozás elleni globális összefogást szentesítő párizsi egyezményből. Döntése megosztotta az embereket. Voltak, akik örültek neki, de sokan nem. Utóbbiak közt számos amerikai cég tartja elhibázottnak ezt a lépést, és egymás után adják hírül, hogy kitartanak a francia fővárosban két éve megfogalmazott közös célkitűzések betartása mellett.

Csökkenhet a napenergia versenyképessége és kétharmadával is visszaeshet a nagy naperőművek építésének tempója az Egyesült Államokban, ha két csődbe ment szolárcég követelésére az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága és Trump vámot ró ki a külföldi napenergiás eszközök importjára.

A ma kezdődő G20-találkozó egyik fő kérdése a párizsi éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítása lesz. Donald Trump ebben a témában szembemegy a világgal – a kiszivárgott tervezet szerint azonban a többi G20-vezető elkötelezett a klímacélok megvalósítása mellett. A Greenpeace sürgeti az országok vezetőit, hogy a tervezettnél is gyorsabban cselekedjenek, és ösztönözzék a megújulók még gyorsabb elterjesztését.

Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

2009-ben hozták létre, az ENSZ égisze alatt, de nem hivatalos szervezete az ENSZ-nek, ezért alkalmazottai nem mentesülnek a jogi felelősségrevonás alól, ha bármit elrontanak. Obama 3 milliárd dollárt ígért, amiből 1 milliárdot fizetett be, Trump megtagadta a fennálló összeg befizetését. Költségvetése 20 %-ától esik el így a fejlődő országokat segítő klímaalap.

Ez a második alkalom, hogy az Apple zöld kötvényt bocsát ki környezetkímélő átalakítások finanszírozására. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt adtak ki a vállalatok világszerte, ami duplája a 2015-ös összegnek. A kormányok is rákaptak erre a megoldásra.

A júniusi Piac & Profitban csupa nyári témát talál az olvasó. Szóhoz jutnak a sportot támogató cégek. Elmondják, nekik miért fontos az egészséges életmód ösztönzése. Körbejárjuk az ország turisztikai helyzetét is: az állami országmarketing-elképzeléseket és az ettől függetlenül működő jelenségeket. Megnéztük a hazai sörpiacot is, amelyet jelenleg a nagy nemzetközi sörgyárak uralnak, miközben a kézműves sörfőzdék alig várják, hogy a jelenleginél jobb helyzetbe kerüljenek.

A metán az olajfinomítóknál és a földgázkitermelésnél kerül a levegőbe, s 84-szer erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid. Obama egyik törvénye ennek kibocsátását szabályozta, ám Trump most elengedi ezt a kötelezettséget a fosszilis szektor cégeinek. Az emberi eredetű klímaváltozás 25 százaléka a metánnak köszönhető.

Az Egyesült Államoknak a Párizsi klímaegyezményből történő kilépése azért kritikus, mert a világ legnagyobb szennyezője, széndioxid kibocsátója hagyja ott a megállapodást - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Nincs itt a világvége azzal, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette országa kilépését a párizsi klímaegyezményből, mert az azt aláíró többi ország ezután is kész tartani magát a vállalásokhoz, ahogyan az Egyesült Államok szövetségi államainak többsége is - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán. Donald Trump még semmit nem tweetelt az ügyben, de a véleménye borítékolható.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

És ez még csak becslés, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

A vállalatok egyre többször a társadalmat megosztó, politikai témákban is felemelik a szavukat – legalábbis Amerikában. Trumpot például hirdetésekben igyekeztek meggyőzni a klímaegyezményben maradásról, most pedig, a negatív döntés után sorra állnak ki az elnökkel szemben. Itthon egyelőre az a cég, amelyik így tesz, vagy tenne, inkább csendben mond véleményt. De megéri a véleménynyilvánítás a kockázatot?

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő ennek ellenére megdicsérte a párizsi klímaegyezménynek hátat fordító amerikai elnököt.

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.