A kőolaj ára megugrott, miután Donald Trump látszólag odaállt Izrael mellé az Irán elleni háborúban. Az amerikai elnök feltétlen megadást követelt Irántól és összehívta az USA nemzetbiztonsági tanácsát.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A piac úgy értelmezte Trump reakcióit, hogy az Egyesült Államok is beléphet a háborúba Izrael oldalán, többi között a B-2-es nehézbombázók biztosításával, amelyek alkalmasak lehetnek az iráni földalatti nukleáris és katonai létesítmények megsemmisítésére.
Felemelkednek-e a B2-es amerikai bombázók? Ezt találgatja a piac Fotó: Pixabay
A hírek után a Brent öthavi csúcsra ugrott. A kőolajtermékek, különösen a dízel is drágult az európai piacon, részben a közel-keleti események, részben más tényezők miatt. Izrael legnagyobb, haifai finomítója leállt, miután iráni rakétatalálatot kapott. A piac aggódik az EU azon terve miatt is, hogy az orosz eredetű kőolajipari termékeket – azokat is, amelyeket indiai és török finomítók exportálnak – teljesen kitiltanák az EU területéről. (Erstemarket)