Trump elsődleges célpontja az Oktatási Minisztérium volt, ahol a kiadások folyamatosan, évről évre növekedtek. Ez egyértelműen a költségvetési megszorítások középpontjába állította.
Trump rendeleteinek második legnagyobb része (17 százalék) a kereskedelmet és a vámokat célozta, beleértve a felszabadulás napi vámokat, amelyek szinte az összes amerikai kereskedelmi partnert megcélozták, és jelentős piaci volatilitást okoztak.
A diverzitásra, méltányosságra és befogadásra (DEI) irányuló megbízások adták a harmadik legnagyobb arányt (12 százalék), beleértve az „Az illegális diszkrimináció felszámolása és az érdemeken alapuló lehetőség helyreállítása” parancsot, amely hatályon kívül helyez minden szövetségi sokszínűségi, méltányossági és befogadási (DEI) programot.
A Trump alatt kiadott utasítások magas száma jelentős kritikát váltott ki jogi szakértőkből, érdekképviseleti csoportokból és politikai ellenfelekből, elsősorban a jogszerűséggel, a folyamattal és a politikai hatásokkal kapcsolatos aggályok miatt.
A Deutsche Welle szerint Trump végrehajtási utasításainak 29 százaléka szembesült jogi kihívásokkal.
