2025 májusában az Európai Unió és az Egyesült Államok között veszélyes mértékben fokozódtak a kereskedelmi feszültségek. Az amerikai elnök a múlt héten már 50 százalékos vámot helyezett kilátásba június 1-től az EU-ból érkező termékekre (igaz, ezt egy hónapra felfüggesztette). Ha az Európai Unió válaszintézkedésekkel fog élni, azok tovább fokozzák a kereskedelmi háborút és kihatnak az EU exportáló ágazataira. Magyarország – mint exportorientált és az autóipar teljesítményének különösen kitett EU-tagállam – megsínyli a globális kereslet visszaesését és az ellátási láncok zavarait.
Az USA külpolitikája az erősebb nemzeti érdekérvényesítés irányába mutat. Ennek hatására számos korábbi partnerével, gazdasági versenytársával konfliktusba került, aminek az eredménye visszafogottabb külkereskedelem és gazdasági növekedés lesz. Ezt a hatást a későbbiekben mérsékli, hogy az USA piacáról kiszoruló országok részben az EU-val való kereskedelem révén javítanak helyzetükön. Mindez azt is jelenti, hogy az olcsó (elsősorban kínai) áruk dömpingje ellen előbb-utóbb az EU-nak is védekeznie kell, aminek első jelei már látszanak is.
Európa számára gazdasági szempontból elsősorban Oroszország Ukrajna elleni háborújának a hatása jelentős, ami a magasabb energiaárakkal, a szankciók hatásaival és a fegyverkezési kényszerrel együtt jelentősen visszafogja a növekedési kilátásokat. A szankciók kivezetése javítaná ugyan a gazdasági növekedési kilátásokat az EU és ezen belül különösen Közép- és Kelet-Európa számára, ugyanakkor az orosz energiáról való leválás miatt ez a hatás mérsékelt lesz. Az EU rendkívül megnövelt fegyverkezési kiadásainak a gazdasági növekedéshez való tartós hozzájárulása mérsékelt, és egyúttal elveszi a forrásokat más, a növekedést jobban támogató területektől.
