Közel tíz év tapasztalat alapján elmondható: bár az építőipari lánctartozások megelőzésére létrehozott ún. fedezetkezelői rendszer alapjaiban bevált, vannak a rendszernek még betemetetlen lyukai. Ráadásul az új polgári perrendtartás idén januári hatálybalépése újabb kihívás elé állítja az intézményt – olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda blogjában.

Nem könnyű a kis- és középvállalkozók beszállítójává válni ma Magyarországon, – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. 10-ből 6 kkv ugyanis a már bevált, jól ismert alvállalkozókkal dolgozik együtt. Ha mégis új beszállítópartnert kell keresni, a cégek elsősorban saját ismertségi körükből választanak, mivel a döntésnél a megbízhatóság a legfontosabb szempont.

Mostanában gyakran halljuk, hogy perek, jogviták sokaságára lehet számítani az építőiparban amiatt, hogy idén is nagymértékben drágultak az építési anyagok, illetve egyre több pénzbe kerül a munkaerő és a háttérszolgáltatások megfizetése. A legtöbb vállalkozó ugyanis 5-7 százalékos árnövekedéssel számolva alakította ki fix vállalási árait, ám eközben átlagosan 25 százalékos, de sok esetben még nagyobb mértékű költségnövekedés következett be. Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben jogosult-e a vállalkozó a vállalkozói díjat módosítani? A KCG Partners Ügyvédi Társulás erre kíván választ adni.

A szerződésben rögzített jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez rendszerint más személy közreműködését is igénybe lehet venni. Ez a gyakorlatban viszonylag gyakran előfordul, különösen például vállalkozási szerződések esetén, ahol elterjedt az alvállalkozók igénybevétele. Ki tekinthető közreműködőnek, és milyen esetekben lehet igénybe venni? Ki felel a közreműködő személyért? Szakértőnk segít!