A meglévő gyermekgondozási szolgáltatások a legtöbb országban messze nem tudják kielégíteni a munkavállalók és a munkáltatók igényeit. Különösen a 3 év alatti gyerekek számára hiányoznak a minőségi gyermekgondozási szolgáltatások a világon szinte mindenhol, ezért egy kisgyerek teljes munkaidős ellátása többe kerülhet, mint az egyetem. Pedig a megfelelő gyermekgondozási formák hiánya komoly hatást gyakorol a nők munkaerő-piaci részvételére és a nemek egyenjogúságának érvényesülésére. Emellett kihat a munkahelyi termelékenységre, a gazdasági fejlődésre, a gyermek fejlődésére, valamint a családok és így a teljes társadalom jólétére.
Magyarországon is a 3 éven aluli gyermekeket nevelő szülők számára nyújtott napközbeni ellátási formák hiánya jelenti a gyermekjóléti ellátások fő problémáját - állítja Tardos Katalin a magyar helyzetről szóló rész szerzője. A bölcsődéknek nyújtott állami támogatások ellenére a legtöbb kistelepülés önkormányzata nincs abban a helyzetben, hogy ilyen típusú intézményeket finanszírozzon. A családi napközik egy alternatív és rugalmasabb típusú gyermekgondozási szolgáltatást nyújtanak, mint a bölcsődék. Mindazonáltal, a viszonylag alacsony állami támogatás és az, hogy a helyi önkormányzatok vonakodnak pénzügyi támogatást nyújtani a családi napközik számára, jelentős mértékben korlátozza ezen intézménytípus népszerűségét mind a potenciális szolgáltatók, mind az ügyfelek körében.
Otthon ragadnak a nők
Gyakran a gyermekgondozási ellátások hiánya akadályozza meg a nők visszatérését a munkaerőpiacra. Egy, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal által 2005-ben végzett felmérés arra a következtetésre jutott, hogy az inaktív és 15 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő szülők 39 százalékának volt problémája a gyermekgondozási ellátásokkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ezek a szülők nem képesek dolgozni, hiába szeretnének, mert nincs elegendő férőhely, vagy nem tudják megfizetni az általuk igényelt gyermekgondozási szolgáltatást. A helyzet a falvakban élő anyák esetében a legkritikusabb. Nagyon gyakran az egyetlen megoldás az, hogy az anyák inaktívak maradnak, és a gyermekgondozási támogatási rendszerre támaszkodnak a gyermek 3 éves koráig. Ez jelentős akadályt jelent a nők számára, mivel foglalkoztathatósági esélyük csökken, és a munkaerőpiacra történő visszatérés nehezebbé válik számukra.
Ennek is tulajdonítható, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben egyértelműen csökkent a nők foglalkoztatási aránya, és más fejlett országokkal összehasonlítva ez a ráta kifejezetten alacsony a kisgyermekes nők körében.
Kevés családanya dolgozik Magyarországon
Általában véve Magyarországon a női foglalkoztatási ráta az 1990-ben mért 57,3 százalékról 51 százalékra csökkent 2007-re (összehasonlítva a férfiak körében mért 64 százalékkal). A 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája meglehetősen alacsony, 11 százalék Magyarországon az 57,5 százalékos OECD átlaggal összehasonlítva. 3-5 éves gyermekeket nevelő anyák esetében a foglalkoztatási arány 46 százalék Magyarországon, míg ez a ráta 61,8 százalék az OECD átlagában. Ez az előbbinél kisebb, de mégis jelentős különbség annak ellenére, hogy az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek 90 százaléka számára áll rendelkezésre óvodai férőhely. Végezetül, az OECD átlag és Magyarország közötti foglalkoztatási különbség csökken, de nem tűnik el, miután a gyermekek elérik az általános iskolás kort (67 százalék szemben a magyarországi 60 százalékkal).
Az ILO idézett tanulmánya áttekinti, hogy milyen nemzeti megoldások és munkahelyi kezdeményezések születtek a gyermekgondozás problémájára, s ezek milyen hatást gyakorolnak a dolgozó szülőkre. Tíz országtanulmány készült a helyzet áttekintésére (köztük Magyarországról), hangsúlyozva a partnerség és az együttműködés fontosságát.
Jó vállalati gyakorlatok
Tardos Katalin öt vállalat jó gyakorlatát is bemutatja melyek a dolgozók gyermekellátási problémáinak megkönnyítésére születtek. Ezek közül hárman a szocialista korszakból örökölt gyermekellátási szolgáltatásaikat modernizálták: ilyen a Richter Gedeon, Magyar Posta és a Magyar Tudományos Akadémia, míg a következő vállalatok új kezdeményezéseket vezettek be: IBM Hungary és Magyar Telekom. Érdekes, hogy a fenti öt vállalat közül négy támogatást nyújt a munkavállalók iskoláskorú gyermekeinek nyári táboroztatásához, és ezzel egy olyan igényt elégítenek ki, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak a gyermekellátással kapcsolatos kezdeményezések során - fejezi be Tardos Katalin a hazai áttekintést.
HR Portál
