Többet költünk, de nem bánjuk…

Sokan próbáljuk tervezni a költéseinket, amire szükség is van, főként, ha a mindennapi kereteken túlmutató kiadási tételek várhatók. Azt is tudjuk előre, hogy bizonyos esetekben ezek a tervezett keretek nehezen tarthatóak, és ha a büdzsétúllépés bekövetkezik, az gyakran lelkiismeret-furdalást okoz. Az, hogy ennek mértéke milyen, jelent-e tartós feldolgozási nehézséget, tanulunk-e belőle, az szituációnként eltérő lehet.

Dr. Törőcsik Mária

Alapvetően nem értékeljük pozitívan a túlköltést, de van olyan helyzet, amikor ezen akár jó érzéssel is túllendülünk. Ilyen a nyaraláskor jelentkező terven felüli kiadás, ami átlagosan 60 ezer forintnyi többlet a szokásos kiadásokhoz képest, de ezt az érintettek 72 százaléka nem igazán bánja. Ez kiderült a Cofidis Hitel Monitor friss augusztusi kutatásából.

Vásárlói magatartásunkat többféle tényező befolyásolja, ezek hatására alakul ki a vásárlói habitus, ami a rutinszerű döntéseink keretét jelenti, azt, ahogyan általában döntünk, amiket egyáltalán megveszünk, amilyen árszínvonalú márkákat figyelembe veszünk. Ebből az adottságból lépünk ki esetenként, valamilyen szituáció hatására. Ez azt eredményezi, hogy a rutinszerű működés helyett új döntési elveket választunk, például többet költünk a szokásosnál, más dolgokat veszünk, más árszínvonalat vállalunk a vásárlások során. Ilyen, korlátokat áttörő szituáció sok esetben a nyaralás.

A túlköltések oka és megélése

A túlköltés oka persze többféle lehet, kezdve a rosszul kalkulált tételtől az elcsábuláson át a csoporthatásig. Az a tapasztalatom, hogy valamennyien átéljük a túlköltést. Van az a helyzet, amikor meggondolatlanok vagyunk, vagy rájövünk, hogy érdemesebb többet költeni valamire, ami fontos számunkra, vagy önértékelésünk miatt tartjuk helyesnek a több pénz kiadását. A túlköltés persze nem feltétlenül azért valósul meg, mert pozitív tartalmú dolog történik velünk, és ezzel plusz élményeket szerzünk meg (tovább nyaraltunk, több programra fizettünk be, több isteni cuccot vettünk). Szerepet játszhatnak benne külső vagy nem tervezhető tényezők is, például az időjárási helyzet, az előre nem látott vendégsereg, a váratlan háztartásigép-csere, a hirtelen fellépő szervizelési igények.

Több év tapasztalata megtanít bennünket arra, hogy a túlköltésnek vannak tipikus időszakai, amelyek ciklikusan, évről évre ugyanakkor jelentkeznek. A ciklikus költések általában a mindennapi rutintól eltérő kivételes alkalmak megélését, azok időről időre történő fedezését jelentik. Tudjuk előre, hogy az évszakváltások, a nagyobb családi ünnepek, a nyaralás, a karácsony, a nagyobb ívű felújítási munkák nem fedezhetők megtakarítás, plusz anyagi erőforrások nélkül, pedig rendszeresen megjelennek szinte minden évben.

Felmerül a kérdés, hogy ha tapasztalatból is tudjuk, hogy vannak kiugró költési időszakok, az átlagosnál nagyobb költségkeretet igénylő feladatok, akkor ezek miért vezetnek túlköltéshez, hiszen készülhetünk rá, tudatában vagyunk saját lehetőségeinknek is. Ez a többlet adódhat a szándékolt alultervezésből, biztathatja magát az ember azzal, hogy „nem is lesz olyan vészes” a terv megvalósítása, de adódhat egyfajta kontrollvesztésből is, hiszen amikor benne vagyunk egy folyamatban, akkor nehéz mindig racionálisan, a tervezett végösszeg függvényében dönteni. Így aztán a következő kérdés az lesz, hogy a túlköltésnek milyen fedezési formáit találjuk meg, gondolhatunk itt tartalékokhoz való hozzányúlásra, kölcsönökre ismerősi-baráti-családi körből, vagy hitelekre, túlmunkára, későbbi megszorításokra stb.

A túlköltések ciklikusai

Ha megnézzük a Cofidis Hitel Monitor kutatás eredményeit, akkor látjuk, hogy a különféle élethelyzetben lévő csoportok esetében más és más okozza a kiugró, az átlagnál magasabb költéseket. Az életívmarketing éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy életkortól, élethelyzettől függően mások a kereteink, más termékekre van szükségünk, másoknak is vásárolunk, nem csak magunknak, más feladataink vannak. Ez megmutatkozik a kutatási eredményekben is, bár két tétel azonos módon érinti a csoportokat, ez pedig a nyaralás (ha van), illetve a karácsonyi időszak. Olyan kivételes tételek, kivételes időszakok ezek, amelyek élményhez juttatják az embereket, amikre való többletkiadás nem okoz különösebb megbánást, mert ezekről azt gondoljuk, hogy megérte akkor is, ha a hatását később más területeken megszorítással kell kompenzálni. Ki kell emelni, hogy a decemberi ciklikus költés több embert érint, mint a nyári hullám, de ez a többség viszonylag kevesebbet költ, vagyis kevésbé tér el a havi kiadásoktól, mint azt a nyaralást élvezők teszik. A karácsonyi ajándékozás, ünnepi ételek vásárlása kultúránk része, mindenkit érint, ha eltérő mértékben is. A három, külön vizsgált nagyobb csoport, a gyerekesek, a fiatalok (18–29), az idősek (60–69) esetében a december egyaránt kiugró költést jelent, ebből az idősebbek átlagos kiadásaiktól magasabb költése emelkedik ki. Az augusztus jelenik meg még minden csoport esetében, mint túlköltési időszak, de ez leginkább a gyerekeseket érinti, míg a fiataloknál a július–augusztus együttes kiemelkedő mozgása mutatkozik. Csak a gyerekesekre jellemző a szeptemberi túlköltés, ami az iskolakezdés miatt történik. Nem mehetünk el szó nélkül az idősek által kiemelt januári túlköltési időszak mellett sem, ami valószínűleg a havi rezsi növekedésének érzékelésével magyarázható.

A vásárlás lélektana
Az emberek igen különbözőek aszerint, hogy mennyire szeretnek vásárolni, ugyanakkor abban mindannyiunk élete hasonló, hogy vásárlás nélkül a mai társadalomban nem tudnánk létezni. A vásárlói magatartás mögött rejlő tényezők ugyanakkor igen sokrétűek, számos dolog befolyásolja ugyanis, hogy mi az, amit megveszünk, és mi az, amire nem költünk.
A nyári túlköltések

Azt látjuk tehát, hogy az év során különféle alkalmak, időszakok kiugró költést eredményeznek, amikre lehet készülni, bár kiadási mértéküket előre inkább csak becsülni tudjuk. Azt gondolnánk, hogy a nyár a legtöbb ember esetében a nyaralással, a víz melletti időtöltéssel telik, amivel élményt gyűjtenek, és örömet szereznek maguknak, hozzátartozóiknak, barátaiknak. A nyár azonban a felújítások időszaka is, ez a megkérdezettek 17 százalékát érinti, és ami valószínűleg inkább a szabadulás örömét tudja okozni, ha sikerül elvégezni azokat a munkálatokat, amiket elterveztek. Kivételes költség tehát a lakásfelújítás is, ami végképp mindig többe kerül, mint a tervezett, erről nyilatkozik határozottan a munkálatokat végzők 22 százaléka. Ezt azonban rosszabbul élik meg a megkérdezettek, erre kevésbé jellemző, hogy azt mondanák, „nem baj, megérte”.

Többe kerül az iskolakezdés, a fesztiválokon való részvétel is a válaszadók szerint. Többet költünk ruházati cikkekre a tervezettnél, ha akció segíti a könnyebb, időnként a könnyelmű döntést, erről számolt be a megkérdezettek 46 százaléka. Ezeket a kilengéseket azonban leggyakrabban meg is bánjuk, legalábbis a 43 százalék ezt az érzést éli meg.

A nyár, az más…

A nyár a hosszabb szabadságok ideje, a szokott tevékenységektől, helyszínektől, stressztől megszabadulva próbálunk töltekezni a következő év megéléséhez. Ez a „másság” mindig többe kerül a rutinnál, kérdés, hogy a túlköltés milyen hatással van a gazdálkodásunkra.

Szerző: Dr. Törőcsik Mária Forrás: Cofidis Hitel Monitor

Címlapkép: FreeDigitalPhotos.net

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo