Dél-Korea Magyarország legfontosabb ázsiai üzleti partnere és nagyon komolyan veszik, hogy koreaikat küldött a sztálinista rezsim szomszédunkba harcolni. Olyannyira, hogy a szöuli külügyminisztérium bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában. Ebben a kérdésben nem ismernek tréfát a dél-koreaiak és a magyar Moszkva barát külpolitika innentől azt jelenti, hogy meg kell küzdenünk legfontosabb ázsiai üzleti partnerünk ellenszenvével is.

Az Orbán-kormány 2010-ben meghirdetett kudarcos keleti nyitás politikájának egyetlen pozitív gyöngyszeme épp Dél-Korea, az Ázsiából Magyarországba érkező külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) éllovasa. Az FDI állományban Ázsia ereje 2010-től kezdődően 3 százalékról 10 százalékra nőtt. Ennek nagy része Dél-Koreából érkezett (1 százalékról 6 százalékra nőtt a súlya), ami az utóbbi években történt akkumulátorgyárak építésének hatása. A Gazdaságkutató Intézet jelentése szerint Dél-Korea szárnyalása azért is figyelemre méltó a magyar gazdaságban, mert egyébként negatív tendenciák között történt.

A kormányzat keleti nyitása és „gazdasági semlegessége” a termék– és szolgáltatásexportban Ázsia súlyának csökkenését, míg az EU és Észak-Amerika részarányának növekedését jelentette az elmúlt szűk 15 évben. Az ázsiai közvetlentőke befektetések állományának súlya ugyan növekedett, azonban ezek célja is az EU-ba történő export, amivel tovább erősödik Magyarország Európai Uniós kitettsége. A gazdasági semlegesség és a nyugattól történő eltávolodás terve ezen trendek alapján éppen a propaganda ellenkezőjét eredményezi.