Síelni, vagy snowboardozni veszélyesebb?

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép: SXC

Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat, és szalagszakadást, csonttörést, valamint porcsérülést szenvedett –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok. A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a - derült ki az Európai Utazási Biztosító (EUB) összesítéséből.

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül.* Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%). Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.*

Síelni megy? Akkor többet fizet
2016-ban naponta egy főre átlagosan 580 forintért kötöttek utasbiztosítást a külföldre készülő ügyfelek, ami tavalyhoz képest 7 százalékos átlagdíj-növekedést jelent. A kötések 40 százaléka az utazást megelőző napon, további 14 százaléka az utazás napján született. A síelni indulóknak – elsősorban a magasabb mentési és ellátási költségek miatt – a teljes átlagnál több mint 30 százalékkal magasabb díjat, napi 760 forintot kell átlagosan kifizetniük, többnyire (75 százalékban) ausztriai síutakra 
A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés. A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ár alapján, de nem a legolcsóbbat választjuk
A külföldre utazó magyarok 12 százaléka egyáltalán nem köt semmilyen utasbiztosítást nyaraláskor. Akik igen, azok – más típusú biztosítás kötésnél tapasztaltakhoz hasonlóan – több mint 30 százaléka még mindig az árak összevetése alapján dönt, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a legolcsóbb megoldást keresnék.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo