Tavaly július 1-jén hatályba lépett az új kiskereskedelmi struktúrát, azaz az árusítható helyek számát és helyét is rögzítő dohánytörvény. A szabályozásból kifolyólag a korábban megszokott elárusítóhelyeket felváltották a nemzeti dohányboltok. A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak kutatása a törvény dohányzási szokásokra gyakorolt hatásait vizsgálta.
Nem vagyunk túl elégedettek
A felmérés tanúsága szerint Budapesten a dohányosok 60%-a elégedett a nemzeti dohányboltok számával és elhelyezkedésével, a községekben élők 55%-a viszont távolról sem az. A boltok kialakításával és felépítésével a válaszadók 38%-a teljes mértékben, 33% többé-kevésbé, 12% pedig kismértékben elégedett. Az elégedetlenek aránya 17%.
Ritkábban többet
A vásárlások gyakorisága szerint a tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy ritkábban, de alkalmanként nagyobb mennyiséget vásárolnak a dohányosok, azaz az új kiskereskedelmi hálózat a vásárlási szokásokat is befolyásolja. A hetente vagy ennél ritkábban vásároló fogyasztók körében az elégedettség 70% körül mozog, míg a heti többször vásárlók esetében ez az arány 50% alá esik vissza, a naponta többször vásárlók 56%-a pedig már elégedetlen a dohányboltok elhelyezkedésével.
A válaszok alapján az átlagos vásárló hetente egy vagy több alkalommal, általában egyszerre egy doboz cigarettát vásárol, 500-1000 forintot hagyva a boltban. A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább hetente egy-egy alkalommal vásárolnak, míg az alacsonyabb keresetűek gyakrabban költenek dohánytermékre. A ritkábban vásárlók egy vásárlás alkalmával ugyanakkora mennyiségben költenek cigarettára, mint a náluk gyakrabban vásárlók, tehát kevesebbet dohányoznak.
A dohány után a szeszesitalok a legkedveltebbek
Mára a dohánytermékek után a második legkedveltebb fogyasztási cikkek az alkoholos termékek (17%), melyeket az üdítők (10,5%) és a kávé (9,5%) követ. A dohányzók 59%-a cigarettán kívül nem vásárol mást a Nemzeti Dohányboltokban. Ugyanakkor a felmérésből kitűnik, hogy a nemdohányzók egy része (11%) rendszeresen vásárol a dohányboltokban nem dohányipari terméket.
Nem befolyásol
Az új hálózat kialakításával a törvény egyik legfőbb célja a dohányzás visszaszorítása. A válaszadók 69% gondolja úgy, hogy ezzel a szigorú tiltással nem lehet huzamosabb ideig a fiatalkorú dohányzását visszaszorítani.
A megkérdezett 19 és 25 év közöttiek 44,8%-a, a 26 és 35 év közöttiek több mint a fele véli úgy, hogy a Nemzeti Dohányboltok kialakítása egyáltalán nem befolyásolja a dohányfogyasztást, viszont a 36 és 50 év közöttiek 73%-a változásra számít.
Pórul jár, aki a neten rendel
A felméréstől függetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt tett közzé, mely szerint az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében kiemelten ellenőrzik a dohánygyártmányokat tartalmazó belföldi postacsomagokat. A pénzügyőrök eddig országszerte másfél tonna dohányt foglaltak le postahivatalokban. A NAV pénzügyőrei országszerte ellenőrzéseket végeznek postahivatalokban az olyan dohánygyártmányok felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg.
Az ellenőrzés során azon csomagküldeményeket, melyek valószínűsíthetően olyan dohánygyártmányt tartalmaznak, amely után nem fizették meg az adót, a vámhivatal átvilágítja és a visszaélések megakadályozása érdekében visszatartja, miközben ellenőrzi a feladót, valamint a címzettet is.
A hatályos jogszabályok értelmében, aki adózás alól elvont jövedéki terméket birtokol, értékesít, használ fel, vagy amelyet nem vámkezeltek, a termék mennyisége után bírságot fizet, a jövedéki terméket pedig lefoglalja a NAV. Az eljárásban a jövedéki bírság kiszabása mellett, a dohányt is elkobozzák.
A Dohánytörvény alapján, aki dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül dohányárut üzletszerűen értékesít 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtható. Eddig országosan összesen 20 millió forint értékben több mint másfél tonna adózatlan dohányterméket foglaltak le a pénzügyőrök, elsősorban hazánk legnagyobb dohánytermelő vidékén, az Észak-alföldi régióban.
