Pluszterhek a „szendvicsgeneráción”

A szülők még mindig gondoskodnak felnőtt gyermekeikről, de közben szép kort megélő idős szüleiket is támogatni kell. Ismerős? Egyre többen lesznek így.

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Kép: SXC

Tovább, akár a húszas éveik közepéig is eltartják gyermekeiket a szülők, miközben saját, idősödő szüleik is gondoskodásra és ápolásra szorulnak, ami jelentős terhet jelent a kétoldali kötelességek közé szorult generáció számára.

2013-ban Magyarországon 88 700  csecsemő született, a halálozások száma ezzel szemben 126 800 volt. Az egyszerű reprodukció biztosításához arra lenne szükség, hogy 100 nő összesen 210 gyermeket hozzon világra, Magyarországon azonban mindössze 134 csecsemő jut 100 nőre. 2014. január 1-jén 100 gyermekre 122 időskorú, azaz 65 éves vagy annál idősebb lakos jutott.

Sok ország számára jelent nagy kihívást az elkövetkező évekre nézve, hogy az öregedő társadalomban miként lesz képes az egyre csökkenő számú aktív lakosság eltartani az idősebb korosztályt. Magyarországon is jelentős gondot okozhat ez a kérdés, a probléma azonban sokkal komplexebb, amihez számos egyéb tényezőt és demográfiai trendet is érdemes megvizsgálni.

A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan hazánkban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a családalapítás és gyermekvállalás egyre későbbre tolódik. A gyermekek gyakran a húszas éveik közepéig támogatásra szorulnak, hiszen egyetemi tanulmányaik és a friss diplomásokat erősen sújtó munkanélküliség következtében nem képesek eltartani magukat. (A munka nélküli fiatalok egyébként évi 500 milliárdba kerülnek a társadalomnak.) A gyermekek tanulmányainak megterhelő költsége mellett azonban az ötvenes éveiket taposó úgynevezett „szendvicsgeneráció” tagjainak általában időskorú szüleiről is gondoskodni kell, ami újabb problémákat vet fel.

Visszatérni a munkaerőpiacra?
Az időskorú népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55–59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60–64-es korosztálynak pusztán a 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába. Pedig az időskorúak foglalkoztatása mindenkinek előnyös lenne.
2011-es KSH-statisztikák szerint a 65 éves korban várható élettartam alapján Magyarországon egy férfi ebben az életkorban még átlagosan 14, egy nő 18 életévre számíthat. Bár jellemzően egyre hosszabb ideig élünk, nem mindegy, hogy ezeket az éveket milyen minőségben töltik az idősek, éppen ezért a várható élettartam mellett az egészségben eltölthető életéveket is figyelembe kell venni. A 2011-es adatok alapján Magyarországon mindkét nem 65 éves korban még hat egészségben eltöltött évre számíthatott.

A hosszan tartó időskor gyakran komoly, elhúzódó betegségeket eredményez, ami nemcsak a beteg, de a család és a hozzátartozók számára is jelentős érzelmi és pénzügyi terhet jelent.  Az Allianz egy friss kutatása szerint a 40–50 éves korosztályban gyakori az idős hozzátartozók ellátásával kapcsolatos aggodalom. Természetesen itt az anyagi terhek mellett egyéb, a gondozással kapcsolatos megoldandó kérdések is felmerülnek.

Az idősek gondozásával kapcsolatos kihívások a jövőben még inkább súlyosbodni fognak, hiszen az elmúlt években jelentősen megnövekedett kivándorlás mértéke várhatóan még tovább emelkedik, aminek hatására az idős korosztálynak új megoldásokat kell találnia az olyan hétköznapi helyzetekre, amik az egymás mellett élő generációknál még nem jelentettek problémát, mint például a mindennapi bevásárlás. A távol élő gyermekek mindennapi segítségének pótlása adott esetben jelentős anyagi megterhelést jelenthet számukra, éppen ezért az időskori előtakarékoskodás szerepe még hangsúlyosabbá válik.

„A társadalmi tendenciák hatásai a következő évtizedekben még érezhetőbbek lesznek, mint eddig, és ez mindenkit személyesen fog érinteni, az egyedüli kiutat az öngondoskodás jelenti. Éppen ezért az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatására van szükség, tudatosan kell készülnünk a jövőre”– mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Véleményvezér

Teljes drónblokádot hirdetett Donyeck útjaira az ukrán hadsereg

Teljes drónblokádot hirdetett Donyeck útjaira az ukrán hadsereg 

A blokád lett a háborúk kulcsszava.
Beindultak a magyarok, dőlnek a részvételi rekordok

Beindultak a magyarok, dőlnek a részvételi rekordok 

Tényleg a demokrácia ünnepe lesz a nap.
Mészáros Lőrinc csodálatos palotát épít magának

Mészáros Lőrinc csodálatos palotát épít magának 

Talán cselédek is lesznek benne.
Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba 

Egy orrhosszal több szavazatszámlálót delegált a Tisza.
Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében

Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében 

A finneknél még csökkentek is az ingatlanárak, míg nálunk majd megháromszorozódtak.
Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége  

Az iráni háború felértékelte a megújuló energiók szerepét.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo