A cikk eredetileg a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.
Augusztus végén arról faggatták Rusvai Miklós virológust, mennyire készült fel a negyedik hullámra az egészségügy. Mire ő azt felelte: „Ahogy a második és a harmadik hullámra …” Pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos 2021. szeptember 1-jén kijelentette, valóban a negyedik hullám küszöbén állunk.
Az ötletek jók, csak sántítanak
A kormányzati koronavírus-tájékoztató is azt írja, hogy a delta vírusmutáns több európai országban és már hazánkban is terjed, a negyedik hullám jelei már sok országban érzékelhetőek, és a beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben. Ezért kérik, hogy aki még nem oltatta be magát, az jelentkezzen háziorvosánál vagy regisztráljon, és foglaljon időpontot az interneten. A beoltottak száma jelenleg meghaladja az 5 millió 740 ezer főt, ebből több mint 5 millió 500 ezer fő a második, 342 ezer fő pedig a harmadik oltását is megkapta.
Közöttük ott vannak a 12–18 éves korú gyerekek is. Nyáron már beoltottak közülük 185 ezer főt a szüleik engedélyével, további 48 ezer diákot pedig az iskolában vakcináztak az új tanév elején ahogy a többi diákot, őket is szintén Pfizerrel. Szakemberek szerint az előző tanév végén lett volna optimális a kamaszok oltása – hiszen már június 15. előtt meg lett volna erre a lehetőség –, ezzel szemben augusztus utolsó két napján, valamint szeptember 2–3-án tartották az iskolai oltási kampányokat. Jobb későn, mint soha, tartja a mondás, de a járványügyi szakemberek szerint itt lenne az ideje most már jókor meghozni az intézkedéseket, ugyanis a második és harmadik hullám idején is sok mindenről későn születtek döntések.
Kétségtelenül pozitívum, hogy Magyarország volt az első, ahol harmadik oltást lehet kérni. Igaz, ez leginkább a sinopharmosok által indított kampánynak köszönhető, hiszen sokaknál az derült ki, hogy alacsony védettségi szintet adott számukra a kínai vakcina. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez a lehetőség azonban rajtuk kívül főleg az időseknek, krónikus és legyengült immunrendszerű betegeknek ajánlott. Mégis, akadnak, akik azért mennek el most ismétlő oltásra, mert korábban a keleti vakcinájuk miatt nem tudtak pár olyan célországba utazni, ahol nem fogadták el az unión kívüli oltásokat. A harmadik, nyugati adaggal viszont megnyílt az út. Emellett a WHO, amely szervezet december 31-ig 236 ezer lehetséges halálos áldozattal számol a negyedik hullámban, külön kérte az államokat, hogy csúsztassák el a harmadik oltást, mert a szegényebb országokban még az elsőt is kevesen kapták meg.
Mindeközben míg áprilisban még az első helyen állt Magyarország az átoltottság szintjében, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint észrevétlenül a tizenhetedik helyre estünk vissza a nyár folyamán.
Még kevesebb az egészségügyi dolgozó, mint a harmadik hullámban
Július végén a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tüntetést szervezett Budapesten a megemelt orvosi bérektől igen elmaradt szakdolgozói fizetések miatt. Nem válaszképpen, de ezt követően a kormány kimondta az egészségügyi szakdolgozók kötelező oltását, sőt, az orvosi egyetemeken a hallgatóknak is feltételként szabták meg ezt. Hogy emiatt hány munkavállaló hagyja ott a szakmát, esetleg a felsőoktatási tanulmányait, még nincsenek adatok. A szakdolgozókat érintő határidőt mindenesetre kitolták szeptember 1-ről 15-re, akkor fog kiderülni, hány embertől válnak meg az intézmények emiatt.Azt viszont már tudjuk, hogy tavasszal, az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével – épp a harmadik hullám közepén – közel 5 ezer dolgozó hagyta el a járványban érdekelt legfontosabb szektort. Ugyan év elején az egészségügyi dolgozók 90 százalékát beoltották már, de a szakszervezetek elmondása szerint és a folyosói pletykákból is arra lehet következtetni, hogy a kötelezőség miatt most is távoznak páran. Mindez azt vetíti előre, hogy minden eddiginél kevesebb szakdolgozóval siklunk bele a negyedik hullámba.
Ráadásul az egészségügyi szakrendelések azóta sem álltak vissza a pandémia előtti működésre, ma is alig lehet időpontot foglalni. Sőt, a nyáron több kórházban is egész osztályok omlottak össze. Elsőként a zalaegerszegi kórház traumatológiáján állt fel az összes orvos, aztán az Uzsoki Kórház sürgősségi osztálya lehetetlenült el átmenetileg, majd a Merényi és a Szent János Kórház traumatológiája nem fogadott betegeket ideiglenesen. Közben várandós nők arról számolnak be, hogy nőgyógyászaik sorra hagyják el a közegészségügyet, s mennek át magánszolgáltatókhoz dolgozni. A páciensek pedig egyre inkább megtalálják az állami egészségügyön túli lehetőségeket.
