Jól jártak a magán-egészségügyi szolgáltatók
Mindeközben a magánegészségügyben nő a betegszám. Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center (RMC) vezérigazgatója szerint a pandémia ide irányítja a pácienseket.– Központunkban főleg a pandémia második hulláma óta érzékelhető, hogy folyamatosan nő az igény a szolgáltatások iránt. Mivel akkor az állami egészségügyben többfajta ellátás, műtét, kezelés elérhetetlenné vált, aki nem tudta ezeket halasztani, magánszolgáltatóhoz fordult. A harmadik hullám utáni lazítások óta pedig az vonzza leginkább a magánegészségügy felé a pácienseket, hogy bizonyos beavatkozásoknak a várólistája borzasztóan hosszúra nőtt az állami rendszerben.
A szakember úgy véli, összességében egyelőre nem számottevő a pandémiával összefüggésbe hozható betegszám-növekedés, sokkal inkább átrendeződésről van szó: a pandémia alatt drasztikusan lecsökkent az expat, vagyis a hazánkban élő külföldi páciensek száma, és a visszatérésük hosszabb folyamat lesz. Sok viszont az új, eddig nem tipikusan az RMC-ben gyógyuló páciens, akár lokációt, akár anyagi státuszt illetően. Az ő megtartásuk fontos feladat a magánellátó számára.
– A már említett okok miatt elsősorban az egynapos sebészeti központunk halaszthatatlan műtétei, valamint a Magzati Medicina Központ genetikai szűrővizsgálatai és a terhesgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink iránt töretlen az érdeklődés. Érdekes hozadéka a pandémiának, hogy a korlátozások – főleg a maszkhasználat, a jelenléti oktatás szüneteltetése és persze maga az oltás, még ha ez főleg a felnőtteket érintette is – miatt idén szinte alig fordult meg hurutos beteg a gyerekgyógyászatunkon. Tavasszal nagy igény mutatkozott a COVID utáni szűrővizsgálatokra a járvány hosszan elhúzódó, nagyon változatos tünetei miatt, sajnos gyerekek körében is. Nagy hangsúlyt fektettünk már év elejétől arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tavaly sokak által elhalasztott különböző szűrővizsgálatok fontosságára, amiknek a célja elsősorban a betegségek korai feltárása, a különböző kockázati tényezők időbeni csökkentése – tette hozzá Csermely.
A cégek is aktívabbak
A magánegészségügy szereplői sokszor erejükön felül is részt vettek a járványkezelésben. Akár az államiban nem hozzáférhető szolgáltatások biztosításával, akár a fekvőbeteg-ellátásban való részvétellel. A pandémia próbára tette a magánszolgáltatók működési rugalmasságát is, hiszen napról napra kellett újratervezni a működést az aktuális állami intézkedéseknek megfelelően, illetve új szolgáltatásokat kifejleszteni – COVID-tesztelés, poszt-COVID-kivizsgálások – a páciensek igényei alapján. A legnagyobb kihívást számukra az orvosokért és ápolókért való egyre intenzívebbé váló verseny, illetve a nagyon turbulensen változó és kiszámíthatatlan gazdasági környezet jelenti.A COVID-tesztek kapcsán egyébként a korábbinál jóval több céges megkeresést is kapnak a magánszolgáltatók, de Csermely szerint a vállalatok akkor kínálnának nagyobb kedvvel egészségügyi csomagokat a dolgozóiknak, ha adómentes lenne a cégek által vásárolt egészségbiztosítás, vagyis ha egy cég magán-egészségügyi szolgáltatóval szerződik, azt költségként számolhatná el.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által augusztus végén publikált önkéntespénztári-szektorjelentés így is azt mutatja: idén az első félévben az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 14,4 százalékkal nőtt a megelőző év hasonló időszakához képest. Holott ez a juttatás 2020. január 1. óta bérként adózik. A cégek ennél kedvezőbb költséggel, 35,99 százalékos adózással támogathatják a munkavállalóik egészségét, ha célzott egészségpénztári szolgáltatást nyújtanak. Ebben az esetben akár azt is megmondhatják, hogy a dolgozó hol és milyen vizsgálatra költheti a juttatást, igaz, csak addig, amíg a vállalatnál dolgozik. 2020-ban a hazai cégek összesen 1,63 milliárd forintot fizettek be a pénztárakba ilyen céllal az MNB statisztikája szerint.
