– Az első hullámot követően érezhető volt mind a járóbeteg- mind a fekvőbeteg-ellátás forgalmának növekedése, ami év végéig folyamatos bővülést jelentett. 2021. január 1-jétől az új jogszabályi környezet miatt még tovább növekedett az érdeklődés a fekvőbeteg-ellátás iránt. A legnagyobb bővülést az ortopédiai és a sebészeti területeken érzékeltük. A vállalati csomagok területén nem tapasztaltunk jelentős változást – mondta el lapunknak Gurney Anita, a Duna Medical Center ügyvezető igazgatója.
Ehhez jött még hozzá az a nyár elején megszavazott rendelet, amely a még megmaradt három meddőségi centrumot is államosította, sok babára vágyó párt ezzel épp a külföldi klinikák felé tolva. Sokan, akik megtehetik, már most inkább a határon túlra utaznak, mint hogy végigvárják a már ezen a területen is érzékelhető várólistát a magyar állami meddőségi centrumokban.
Ha már várólisták …
Az egyébként sem kicsi központi várólisták már a COVID–19 első hullámának idején megugrottak, s ezt azóta sem sikerült az egészségügynek ledolgoznia. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból jól látszik, hogy szürkehályog-műtétre 15 ezer 483 fő, térdprotézisre 8316, csípőprotézisre 7103 fő, diagnosztikus szívkatéterezésre 1715 fő, gerincstabilizáló műtétre 1333 fő, hasfali sérvműtétre 1264 fő, epekő-laparoszkópiára 1076 fő, nyitott szívműtétre 901 fő, torokmandula- és orrmandula-műtétre 665 fő várakozik.A várakozási idő is ugyanilyen siralmas adatokat mutat. Térdprotézisre (az elmúlt 6 hónap átlagát tekintve) 245, szürkehályog-műtétre 193, kiterjesztett gerincműtétre 136, a bélrendszer nagyobb műtéteire 122, csípőprotézisre 117, transzkatéteres szívbillentyű-beültetésre 109, nyitott szívműtétre 66 napot kell várni, hogy csak a leghosszabbakat említsük. (Az adatok lapzártánk időpontjában, 2021. szeptember 2–án érvényesek.) Szeptemberben azonban régóta várt jó hír, hogy 30 százalékos pluszfinanszírozással igyekszik a NEAK visszavágni a járvány alatt megnyúlt kórházi várólistákat.
Mindehhez nem túl szívderítő adalék, hogy az egészségügyi intézmények (beleértve a járó- és fekvőbeteg-szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket is) adósságai is soha nem látott ütemben növekednek. 2021-ben az állami kórházak tartozásállománya a legutóbbi adatok szerint 1,5 éves csúcson áll. Idén júliusban már 46 milliárd forint adósságot halmoztak fel, míg tavaly ugyanebben az időszakban 37 milliárd forintot. Az ősz azonban egy régóta várt bejelentéssel indult. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója kijelentette: szeptember 1-jétől az egészségügyi intézmények teljesítményalapú finanszírozásra térnek át, ugyanis a pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el, így nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében.
Hát valahogy így léptünk bele a negyedik hullámba, hogy mennyire felkészülten, azt talán mindezek fényében nem nehéz eldönteni. Miközben nagyszabású, tömeges rendezvények zajlottak és zajlanak még ebben a hónapban, ami a szakemberek szerint berobbanthatja az eddig „nyári álmot” alvó magyarországi járvány legújabb szakaszát.
