A legtöbben az általános spórolási technikákra helyezik a hangsúlyt – a válaszadók nagy arányban jelöltek meg egyidejűleg több költségcsökkentő módszert is. 40 százalékuk a felesleges termékek és szolgáltatások megvásárlásának elkerülésére kíván fókuszálni, a válaszadók negyede pedig kiemelten tervez odafigyelni a rezsicsökkentő megoldások alkalmazására. A személygépjármű-használat csökkentésével a válaszadók 15 százaléka kíván spórolni.

A kiadás-csökkentésre odafigyelni tervező válaszadók majd’ ötöde (19 százalék) azonban a magasabb fizetés reményében munkahelyváltást is tervez 2023-ban. Mindez a jelenlegi rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzetben jelentős szám: hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal 2022 decemberi adatai alapján 4,7 millió fő fölötti a foglalkoztatottak száma, a magyar munkanélküliségi ráta pedig továbbra is 4 százalék alatti.

Munkaerőpiaci szakértők véleménye alapján ezzel a számítással a munkavállalók nem is lőnek nagyon mellé, a munkaerőpiac ugyanis továbbra is munkaerőhiányos, így erőteljesen munkavállaló-vezérelt. Hogy elkerüljék a fluktuációt és megtartsák szervezetüknél a tehetséges alkalmazottakat, a vállalatok kénytelenek lesznek béremeléssel ellensúlyozni a több számjegyű infláció jövedelmekre gyakorolt hatását, a reálbércsökkenést.

Előtérbe kerül a hosszú távú pénzügyi tervezés

A hosszabb távú előre tervezés, a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez való aktív hozzájárulás szintén jelen van a magyar társadalomban. A Generali kutatása alapján ugyanis azon válaszadók közül, akik idén szeretnének jobban odafigyelni a spórolásra, 18 százalék – tehát szintén közel ötödük – nyilatkozta azt, hogy tervez befektetni.