Az átlagos magyar „megtakarító” egyébként a nagyobb vidéki városokban élő, középfokú végzettséggel rendelkező 50-56 éves férfi. Viszont a kifejezetten magas havi félretehető jövedelemmel rendelkezők jellemzően a 40 év alatti, felsőfokú végzettségű budapesti férfiak – mindebből jól látszik, hogy a nők egyik kategóriában sem rúgnak igazán labdába. Emellett fontos meglátni egy másik összefüggést is: érdemes mihamarabb, lehetőség szerint legalább a 30-as évek elején elkezdeni a tudatos öngondoskodást, és addig ütni a vasat, amíg forró. A nyugdíjbiztosítások ideális megoldást nyújthatnak minden élethelyzetben, mert hosszabb távú, választható összegű megtakarításra ösztönzik az embereket. A szerződők az állam által nyújtott adójóváírás lehetőségével is élhetnek, melyet rendszeres és a rendkívüli/eseti befizetés után is igényelhetnek, évente maximum 130 ezer forintig.

Állami nyugdíjra nem számítanak, de dolgos öregkort várnak magyarok

A nyugdíjbiztosítások mellett szól az is, hogy jelenleg ez az egyetlen elérhető előtakarékossági forma, melyet nem érint a mindenkori nyugdíjkorhatár alakulása, ez pedig kifejezetten fontos előny, ha figyelembe vesszük, mennyire pesszimistán gondolkodnak a magyarok az állami ellátórendszerről.

A lakosság körében régóta elfogadott álláspont, hogy mire elérik az öregkort, a központi költségvetésből már nem számíthatnak elegendő anyagi támogatásra, de az elmúlt egy évben különösen sokat romlott a közvélekedés: a 2017-ben mért 64 százalékhoz képes 2021-re már jóval kevesebben, a megkérdezettek 54 százaléka jósolta az állami nyugdíjrendszer összeomlását, idén viszont 59 százalékra ugrott vissza ez az arány. Ráadásul a magyarok fele arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának.