A hosszú távú gondolkodás hiánya
A negyedik ok az, hogy egyes nagykereskedők élvén azzal a lehetőséggel, hogy ugyanazt a terméket több forgalmazótól is be tudják szerezni, mindig az aktuálisan legalacsonyabb árat keresik, és nem veszik figyelembe, hogy esetleg az egyik forgalmazó jelentős összegeket fektetett médiakampányba vagy a legnagyobb nagykereskedőkkel való marketing együttműködésbe. Ha a piaczavaró forgalmazók például közvetlenül a patikákban értékesítenek, akkor ezen költségektől mentesen fél áron képesek értékesíteni ugyanazt a terméket. Lehetne mondani, hogy a verseny jó, ha az árak csökkennek, de sajnos az árcsökkenés csak korlátozottan igaz. A csökkentett ár nem vagy csak kismértékben jelenik meg a patikai árban, mert az árrésüket a patikák féltve őrzik. Így csak annyi történik, hogy átmenetileg kiszorítják a jelentősebb forgalmazókat, ami árspirálhoz vezet. Ezek az ügynökcégek azonban egyszer csak nem tudnak szállítani, mert valamilyen ok miatt áruhiány lép fel, és az eddigi partnereiknek nincs áruja. Ekkor a nagykereskedők ismét megkeresik a jelentősebb forgalmazókat, akik vagy értékesítenek nekik vagy nem, hiszen nem biztos, hogy épp terveztek ezekkel a mennyiségekkel. Ez áruellátási zavarokat is okozhat egyes népszerűbb termékekre.Mire lenne szükség az alacsonyabb árakhoz a piaci verseny megőrzése mellett?
Karvalics Attila, szerint már az első patikai önmintavételes tesztjük megjelenése letörte az árakat, de a jelenlegi árak fele is lehetne a patikákban, ha minden nagykereskedelmi szereplő hosszú távú, kiszámítható kapcsolatokra törekedne a disztribútorokkal, levéve a kockázatok egy részét a vállukról. Így nem lennének ellátási zavarok, volumen vállalások esetén volumentől függő, transzparens árazás lenne, a disztribútoroknak is vállalni kellene az „everyday low price” politikát, azaz állandóan a lehető legalacsonyabb szinten tarthatnák az árakat a patikákkal együtt. Ehhez kevesebb forgalmazónak a jelenlegi értékesítési szinteknél nagyobb volument kellene biztosítani, így fenntartható lehetne az új rendszer Karvalics szerint.A növekmény egy része fakadhatna az alacsonyabb árakból származó magasabb keresletből, míg más része abból, hogy így az ügyeskedő cégek nagy része eltűnne, mert már nem tudnák beszerezni gyorsan a kurrens termékeket a közeli országokban nekik is elfogadható árszint mellett, mivel a nagy tételben vásárló és alacsonyabb áron forgalmazó cégek mellett már nem érné meg nekik. Rajtuk kívül a német modell mindenki érdeke lenne. A magasabb forgalom miatt talán a patikák és nagykereskedők árréstömege nem vagy csak kis mértékben csökkenne, a disztribútorok jóval kisebb árréssel gazdálkodhatnának, de a megtérülésük biztosabb lenne, a nyereségtömeg csökkenését pedig sokan hajlandóak lennének beáldozni a biztonság érdekében. A legtöbbet a fogyasztók és a pandémiás védekezés nyerné, hiszen így gyakrabban és többet lehetne tesztelni, azaz gyorsabban felfedezhetőek lennének a pozitív esetek, ezek elkülönítésével lassítható lehet a fertőzés terjedése, kevesebb lesz a haláleset, és kisebb a terhelés az egészségügyi szolgáltatókon.
