Az Euronews által megkérdezett szakértő, az egyik legjelentősebb hazai forgalmazó, az A-Lab Pharma ügyvezetője szerint ennek három fő oka van. Karvalics Attila úgy véli, hogy a hazai kereskedelmi rendszer és kultúra jelentős részben eltér a német és osztrák modelltől, ahol a disztribútorok hosszú távú kapcsolatok alapján rendszeres rendeléseket vesznek fel, gyűjtenek össze, és ezeket teljesítik igen alacsony alacsony árréssel, gyakran rendkívül nagy volumenek mellett. Emellett képeznek kisebb nagyobb szabad készletet is a kereslet ingadozásainak kielégítése érdekében, de jellemzően igen alacsony kockázat mellett, kis nyereségrátával, nagy, milliós, több tízmilliós volumenekkel foglalkoznak, garantált nyereségszint mellett.

Koronavírusteszthez vesznek mintát egy férfi orrnyálkahártyájáról a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján. (MTI/Komka Péter)

A kockázatot a vevők vállalják fix megrendeléseikkel, így a forgalmazók árai is alacsonyabbak. Magyarországon ezzel szemben többnyire minden kockázatot a disztribútorok vállalnak azzal, hogy a gyártóknak előre kell fizetniük, és a patikai nagykereskedők nagy része is csak bizományban veszi át az árut, sőt, esetenként visszavásárlási garanciát is kérnek a beszállítóktól 30 napos fizetési határidő mellett (léteznek persze nagykereskedők és ügynökcégek, akik azonnal fizetnek). Azaz a kockázat a disztribútorokon van, akik értelemszerűen be is árazzák ezt, és a kisebb volumenek és a nagyobb kockázat magasabb árréssel jár.

A patikai árszabás is eltérő hazánkban

Másodszor, hazánkban a patikák a szezonális terméknek tekintett COVID-tesztekre nem a megszokott 15-30%-os árrést teszik, ami mondjuk egy 2000-2500 Ft-os nagykereskedelmi árú termék esetén 300-750 Ft között lenne, a fogyasztói árat 2300-3250 Ft-ra növelve, hanem árréstömegben gondolkodnak, és minimum 1000 Ft-ot, de inkább 1500-2000 Ft-ot, esetenként akár többet is tesznek a tesztek amúgy európai léptékkel sem magas nagykereskedelmi beszerzési áraira. Ez már önmagában is nagyobb, mint egyes országokban a tesztek végfelhasználói ára.

Vadnyugati, bár nem feltétlenül illegális verseny

A harmadik ok az, hogy nagyon ritka a gyártói kizárólagosság vagy vezérképviseleti megállapodás COVID-termékekre, a kínai cégek általában maximum egy egy német cégnek adnak ilyen jogokat, és nekik is többmilliós megrendelési érték felett. Az állami piactól független piaci szereplők ilyen volumeneket nem tudnak egy Magyarország méretű országban felvásárolni. Így tulajdonképpen mindenki versenytársa lehet a forgalmazóknak, egy külföldi kereskedő, egy szomszédos országokban ügyeskedő egyszemélyes hazai vagy külföldi vállalkozás vagy egy tavaly év végén alapított forgalmazó cég is, akik könnyedén kiüthetnek egy közepes nagykereskedésből akár egy jelentősebb piaci szereplőt is 100 Ft-tal alacsonyabb árral. Ezek a cégek gyorsan forgatják az árut, meglévő keresletre kis kockázat mellett gyors megoldást találnak párezres vagy tízezres mennyiségben a környező országokban, ezzel is lassítva a Nyugat Európában használatos kereskedelmi modellek meghonosítását. Ráadásul itthon alacsonyabb árbevétel mellett hasonló a forgalmazói költségszint, a sok kisebb megrendelés kiszolgálása kevésbé hatékony, így a fajlagos nyereségszint is alacsonyabb.