Mennyi pénzt költenek a magyarok a plázákban?

Egyre tudatosabbak a bevásárlóközpontok látogatói: a könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező komplexumokat választják a legszívesebben – derül ki a Westend és a Marketing Resolution A bevásárlóközpontok szerepe a 21. században című reprezentatív kutatásából.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Gyakori vendégek a fővárosiak a bevásárlóközpontokban

A válaszadók többsége (20 százalék) havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19 százalék) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14 százalék-a számára pedig napi program, hogy beugorjanak valamelyik bevásárlóközpontba. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még gyakrabban lépi át valamelyik üzletház küszöbét.

(Fotó: Pixabay)

A kutatás arra is kitért, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az látszik, hogy egyre tudatosabbak a látogatók: amellett, hogy továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.

„A kutatásból határozottan kirajzolódik a bevásárlóközpontok jövője: 360 fokos szolgáltatóközpontokká kell válniuk, ahol a vásárlási lehetőségeken túl közösségre és személyre szabott élményekre lelnek a látogatók  – mondta el Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója.
Havi 32 ezer forintot költenek a budapestiek

Amikor a falakon belül vannak, akkor a budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekre vadásznak (48 százalék) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36 százalék) is. Érdekesség, hogy megkérdezettek csaknem fele (40 százalék) csak nézelődik, ebben amúgy nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit a bevásárlóközpontban.

A reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki. A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.

 

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo