A dohányzó válaszadók - akik legalább alkalmanként egy-egy szálat elszívnak -, közel fele egyáltalán nem tervezi, hogy letegye a cigarettát, harmaduk már próbálkozott, de sikertelenül, és mindössze 23 százalék azok aránya, akik tervezik, hogy leszoknak. A diplomás résztvevők körében magasabb a leszokási hajlandóság, mint az alacsonyabban iskolázottak körében, a nőkről pedig elmondható, hogy többször próbálkoztak már sikertelenül, mint a férfiak. Ha a válaszadók földrajzi megoszlását vizsgáljuk, úgy kiugró eredmény, hogy a Kelet-Magyarországi régióban élők nagyobb arányban válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy terveznek-e leszokni a cigarettáról, mint az ország más részein lakó magyarok.

A genetika és a külső környezeti tényezők is befolyásolják, hogy kinek milyen gyakran kell szűrővizsgálatra járnia. A tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan. Melanómaszűrésre 30 éves kor fölött szintén évente, mammográfiára 45 és 65 éves kor között kétévente, méhnyakrák-szűrésre 21 éves kortól  három évente ajánlott járni. A férfiaknak 50 éves koruk felett évente ajánlott a prosztatavizsgálat, a vastagbéldaganat szűrése pedig a jelenlegi szakmai ajánlás szerint 50 év felett kétévente székletvér-vizsgálattal javasolt. Ugyanakkor a legbiztonságosabb az, ha 5-10 évente vastagbéltükrözéssel vizsgáltatjuk meg magunkat, mivel ez az az eljárás, ami már a legkisebb elváltozást is megmutatja, így időben kiszűrhető maga a daganat vagy a rosszindulatú átalakulásra hajlamos elváltozás. Ráadásul ezek a kóros képletek nagy része a vizsgálat alatt el is távolítható. A szűrővizsgálatokon való részvétel ideális gyakoriságát minden esetben az adott egyén kockázati státuszához kell igazítani, vagyis minden esetben egyénfüggő, hogy milyen sűrűn járunk szűrésekre.