Egyedülálló kezdeményezés indul
„Jól látszik, hogy sokakat érintő, össztársadalmi problémáról van szó. Szeretnénk arra ösztönözni az embereket, hogy törődjenek, foglalkozzanak magukkal. Áruházainkban, amelyek továbbra is kiemelt szerepet játszanak az Euronics életében, naponta több tízezer vásárlóval, sok-sok élethelyzettel találkozunk. Ezekben az interakciókban pedig rengeteg olyan ügy és jelenség előkerülhet, amelyekkel lényeges lenne foglalkozni. Ezért az új CSR-programunk keretében kezdetben három társadalmilag fontos, mégis sokszor tabuként kezelt ügyre – pánikroham, neurodiverzitás és a verbális abúzus – szeretnénk ráirányítani a reflektorfényt. Hiszen az adatokból is látszik, hogy sokakat érintő kérdésekről van szó: vagy úgy, hogy saját maguk érintettek, vagy pedig új, hogy a környezetükben élők azok, így fontos, hogy mélyebben is megismerjük ezeket az ügyeket. Mindezt pedig úgy tesszük, hogy ebben az áruházaink is fontos szerepet kapnak” – mondta Fazekas Bálint, az Euronics ügyvezető igazgatója.
A program fókuszát adó három ügy esetében is jól látszik, hogy komoly szükség van edukációra. A kutatás alapján ezeknek az ismertsége változó, a megkérdezettek 34 százaléka nem pontosan tudja, mit jelent a verbális abúzus, a pánikbetegség ismertsége már jóval magasabb (74 százalék), a neurodiverzitást viszont 10-ből 6-an egyáltalán nem ismerik, többségük csak az autizmus, ADHD és diszlexia kapcsán találkozott a fogalommal. A személyes érintettség a verbális abúzus és a pánikbetegség esetében a legmagasabb: mindössze 27 százalék nem volt áldozata verbális abúzusnak, sőt, a megkérdezettek közel fele pedig érezte már úgy, hogy pánikrohama van. Míg a neurodivergenciában a megkérdezettek 73 százaléka szerint a saját környezetükben maximum 1-2 ember érintett. Az érintettek magasabb arányából következik az is, hogy 10-ből 7 ember szerint elfogadó a környezet a pánibetegséggel szemben, és a többség szerint pánikroham esetén fontos is szakemberhez fordulni. 10-ből 8-an pedig úgy gondolják, hogy a verbális erőszak legalább ugyanolyan súlyos, mint a fizikai bántalmazás, viszont a döntő többség egyetért azzal, hogy a verbális erőszakot nehéz bizonyítani.
