- Közös vagyoni rendszer:
Az élettársak dönthetnek úgy, hogy közös vagyonként kezelik mindazt, amit a kapcsolatuk alatt szereznek. Ez azonban formális, - írásbeli- megállapodást igényel. Ebben az esetben a közös vagyon megosztása vagy elosztása a kapcsolat megszűnésekor e megállapodásban foglaltak szerint történik.
- Részleges közös vagyoni rendszer:
Egy másik lehetőség a részleges közös vagyon, ahol csak bizonyos vagyontárgyak (például a közös otthonuk) kerülnek közös tulajdonba, míg a többi vagyon külön vagyon marad. Ez a megközelítés lehetővé teszi a párok számára, hogy rugalmasan kezeljék a közös és a külön vagyonokat.
- Egyéni megállapodások:
Az élettársak szabhatnak saját – egyedi- szabályokat is a vagyonjogi rendszerükre vonatkozóan. Ebben az esetben egyéni, illetőleg egyedi megállapodásokat köthetnek, amelyek részletezik, hogyan kezelendő a közös vagy a külön vagyontárgyak. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot és személyre szabott megoldásokat kínál.
„Fontos, hogy az élettársak közötti bármely típusú vagyonjogi megállapodások érvényességi kelléke, hogy azok kerüljenek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba” – hívja fel a figyelmet a HÍD Consulting Group szakértője.
De miért van szükség a vagyonjogi megállapodásra?
Tegyük fel, hogy Anna és Béla tíz éven át élt élettársi kapcsolatban. Ebben az időszakban Anna vásárolt egy lakást saját nevére, de a lakás felújításába Béla is jelentős összeget fektetett. Amikor a kapcsolatuk véget ért, Béla azt várta, hogy részesüljön a lakás értékének növekedéséből, mivel ő is hozzájárult a lakás állapotának javításához. Azonban mivel a lakás kizárólag Anna nevén volt, jogilag ő volt az egyedüli tulajdonos.
