A közszolgálati televízióban Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke azt mondta, hogy a második világháború óta a legmélyebb válsággal nézett szembe Európa és ez a válság még nem múlt el, idézi cikkében a The Financial Times. Angela Merkel, Németország kancellárja szintén arra figyelmeztette az országát, hogy 2012 kétségtelenül nehezebb lesz, mint 2011 volt.
Tavaly az euróválság olyan jelentősen megnövelte Olaszország és Spanyolország számára az államadósság finanszírozását, hogy végül a közép-jobb kormányt vezető Silvio Berlusconi és a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero is távozásra kényszerültek.
Az eurónak sem volt könnyű éve: folyamatában második évben veszített az értékéből a dollárral szemben és a jennek szembeni árfolyama az évtized legmélyebb pontjára süllyedt. 2011. december 31-én a közszolgálati televízióban Angela Merkel azt mondta, hogy Európa kétségtelenül évtizedek óta a legnehezebb próbát kellett hogy kiállja az év során, de végül a válság megerősítette a közösséget. Nicolas Sarkozy, aki idén egy nehéz újraválasztási kampány elé néz, úgy nyilatkozott, hogy a francia szavazók az év végére jobban aggódtak saját és gyermekeik sorsáért, mint az év elején, köszönhetően a rendkívüli válságnak.
Európa politikai vezetői valamikor januárban fognak újból tárgyalóasztalhoz ülni, hogy pontosítsák azt a paktumot, amelyet Nagy Britannián kívül a többi uniós ország elfogadott 2011. december 9-én. (Erről itt olvashat bővebben.) Az EU legutóbbicsúcsértekezletén a tagállamok megállapodtak, hogy kormányközi egyezménnyel központosítják az EU egyes gazdasági és pénzügyi folyamatait. Eszerint az Európai Bizottság többek közt közös gazdasági kormányzást valósítana meg, és ellenőrizné a tagállamok költségvetés-készítését és államadósság-kibocsátását. Mivel Nagy Britannia nem írja alá az elfogadott paktumot, az mindössze kormányközi megállapodásként és nem közös jogként léphet életbe. Vagyis a bizottságnak nem lesz joga eljárni a szabályokat be nem tartókkal szemben, csak figyelmeztethet.
Mindenesetre Sarkozy és Merkel a tervek szerint január 9-én újból találkoznak, hogy megvitassanak egy sor kérdést, amely az euróválság leküzdésében előrelépést jelenthet. A találkozó egyik sarkalatos pontja lehet az „útikalauz”, amely a fiskális fegyelemről szóló új Európai szerződésben a közösen kibocsátott eurókötvényekhez vezető utat fektetné le.
Az olasz elnök, Giorgio Napolitano újévi beszédének középpontjában az olasz államadósság finanszírozása állt. Európa harmadik legnagyobb gazdaságának elnöke arra szólította fel az olaszokat, hogy vállaljanak áldozatokat az ország finanszírozhatóságának érdekében. „Az áldozatok elengedhetetlenek a fiatalok jövőjének biztosítása érdekében. Ez az érdekünk és a kötelességünk, amit nem kerülhetünk el. Ma senki, egyetlen társadalmi réteg sem maradhat ki az áldozatvállalásból, annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ország pénzügyi összeomlását.” Olaszországot nagyon sok befektető tekinti az euróövezeti adósságválság barométerének. Mario Monti, az ország új miniszterelnöke év végi beszédében hangsúlyozta, hogy bár történtek lépések, még többet kell tenni a munkaerőpiaci reformok terén, valamint újból versenyképessé kell alakítani az ország szolgáltatási szektorát.
Görögorszgában Lucas Papademos miniszterelnök szintén nehéz évet jósolt. „Még több erőfeszítést kell tennünk, hogy az eddigiek se legyenek hiábavalóak.”