Míg a munkaerő kölcsönzés eredeti koncepciója alapján azt szolgálta, hogy rendkívüli helyzetekben, átmeneti időszakokra, vagyis rugalmas keretek között tegye lehetővé a foglalkoztást, ez mára megváltozott. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a kölcsönzött munkavállalók általában kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgoznak, mint munkaszerződéses társaik: jövedelmük alacsonyabb, nem vonatkoznak rájuk a kollektív szerződések.

Az Európai Unió tagállamaiban jelentős különbségek vannak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nemzeti jogszabályok között, ezért jelent nagy előrelépést, hogy sikerült közös nevezőt találniuk a tagoknak és egy egységes közösségi jogszabályozást megalkotni. Az irányelvvel a "flexicurity", vagyis a rugalmasság és biztonság munkaerőpiacon való megteremtése elvének egy fontos építőkövét rakták le az EP képviselők, kérdés ugyanakkor, hogy a magyar munkajog mennyire alkalmas a szabályok átültetésére - erre keresték a választ a szakemberek a VI. Országos Munkaerő-kölcsönzési Konferencián, amelyet a Rodin Management Kft. szervezett.

Miben hoz változást az uniós irányelv?

A tavaly ősszel elfogadott uniós irányelv tovább szigorítja a kölcsönzés szabályait, hogy megvédje a kölcsönzött munkavállalókat, javítsa munkavégzésük minőségét, erőteljesebben érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét, illetve elősegítse a munkahelyteremtést és a rugalmas munkavégzési formák kialakítását. A dokumentum szerint a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási körülményeknek legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönbevevő vállalkozás vette volna fel őket, vagyis érvényesülnie kell például a felmondási védelemnek, mindennemű diszkrimináció elleni szabályoknak, a munkába állás napjától egyenlő bért kell kapniuk a munkaszerződéses dolgozókéval, de nem különbözhet a kötelező óraszámuk, a túlórák, a szünetek, az éjszakai munka és a szabadságuk szabályozása sem.

A munkaadó ettől csak akkor térhet el, ha a kollektív szerződésben a munkavállalókkal erről megállapodik, vagy "nemzeti szinten megegyezett a szociális partnerekkel". Az elfogadott dokumentum szerint a kölcsönzés meghatározott időre valósulhat meg, ám azt már nem tisztázza pontosan, hogy az ideiglenes munkavégzés alatt pontosan mennyi időt kell érteni - hívta fel a figyelmet Dr. Horváth István.

Az irányelv meghatározza a munkavállaló, munkaerő-kölcsönző, kölcsönzött dolgozó, kikölcsönzés, kölcsönvevő vállalkozás valamint az alapvető munka és foglalkoztatási feltételek fogalmait is. Kitér továbbá arra, hogy a kölcsönzött munkavállalókat tájékoztatni kell a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról annak érdekében, hogy a többi munkavállalóval azonos esélyekkel találhassanak állandó állást. A kölcsönző cégek nem számolhatnak fel semmilyen díjat a munkavállalókkal szemben annak fejében, hogy rajtuk keresztül a kölcsönvevő vállalkozás felvette őket vagy a kikölcsönzést követően az adott vállalkozás munkaszerződést kötött vagy munkaviszonyt létesített velük.

Emellett a szövegben további biztosítékokat építettek be a foglalkoztatásra és szakmai tréningekre vonatkozóan és az irányelv rendelkezik a kölcsönzött dolgozók képviseletéről is. Dr. Horváth István úgy látja, az unió adott is szabályozást, meg nem is, hiszen a tagállamok bizonyos feltételek mellett eltérhetnek az irányelv egyes meghatározásaitól. Szerinte leghamarabb - tekintve, hogy az idei évre rányomja bélyegét a válság, jövőre pedig országgyűlési választások lesznek - 2011-ben kellene átvenni az uniós szabályozást.

Még mindig sok a szabálytalanság

A munkaerő-kölcsönzés dinamikusan fejlődő ágazat, a 2002 és 2007 közötti időszakban megháromszorozódott hazánkban a kölcsönző cégek száma. 2007 év végén 805 kölcsönző céget tartottak nyilván, a legtöbb vállalkozás a Közép-magyarországi régióban működik - tájékoztatott Dr. Dudás Katalin, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) megbízott elnöke. A 805 kölcsönzővel 3949 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan 4,9 partner cég jutott a tavalyit megelőző évben.

Érdekes, hogy a bányászatban is megjelent ez a foglalkoztatási forma, a legdinamikusabb növekedést egyébként a feldolgozóipar mutatja ebből a szempontból. A 2002-2007-es időszakot tekintve a munkaerő-kölcsönző cégek által foglalkoztatottak száma 3,4-szeresére növekedett, 2007-ben 103372 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata kölcsönzőkkel. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a kölcsönzések négyötöde fizikai foglalkoztatásra irányul.

Dr. Dudás Katalin elmondása szerint a munkaerő-kölcsönzőket a munkaügyi kirendeltségek és a munkaügyi hatóságok is ellenőrzik. A legtöbb problémát még mindig a munkaerő-kölcsönzés szabályainak hiányos ismerete jelenti: gyakori, hogy vállalkozási szerződések alapján kölcsönzik a munkavállalókat, de előfordul a kiküldetés, kirendelés és a kölcsönzés összemosása is. Sokszor a munkavállalók tesznek panaszt a hatóságnál a jogszerűtlen foglalkoztatás miatt, például az eredeti megállapodást felrúgva részmunkaidőben alkalmazzák őket teljes munkaidő helyett.

Emellett az iskolaszövetkezetek is nagy számban folytatnak engedély nélküli kölcsönzést, színlelt vállalkozási szerződésekkel leplezve, hogy mint kölcsönbeadók tevékenykednek. A szakember a szabálytalanságok közé sorolta a nehezen felderíthető alvállalkozói láncolatok működését is, amelyek főleg a vagyonvédelem és más szolgáltatások területére koncentrálódnak és elsősorban a hátrányos helyzetű munkavállalókat, megváltozott munkaképességűeket érintik.

Szilágyi Katalin, HR Portal