Kihasználják a belföldi utazók a pünkösdi hosszú hétvégét, az ünnep nyújtotta háromnapos pihenőre egy átlagos hétvégéhez képest közel négyszer több foglalás érkezett a szálláshelyekre. Pünkösd leginkább Budapesten, Egerben és Siófokon fog több vendéget eredményezni, akik a hoteleket, vendégházakat és panziókat fogják megtölteni. „A nyári szezonon túl kétségkívül a hosszú hétvégéken utaznak el a legtöbben pihenni – ebben az évben erre legközelebb mindenszentekkor lesz lehetőség –, ezért sokan indulnak útnak most pünkösdkor. A vendégek átlagosan 2 napos csomagokat foglaltak, és 40 393 Ft-ot fordítanak szállásra” – mondta el Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.
A pünkösdi hétvégére szóló foglalások negyedét rendezik SZÉP-kártyával a vendégek. „A 2014 során feltöltött összegeket éppen a hónap végéig, május 31-éig lehet felhasználni. Ebből adódhat, hogy a SZÉP-kártyával fizetők átlagosan többet, 44 451 Ft-ot szánnak a hosszú hétvégi kikapcsolódásra” – tette hozzá Szigetvári József.
„Az elmúlt évek foglalási statisztikái azt igazolják, hogy a SZÉP kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig SZÉP Kártyával fizetők foglalásainak kb. 60 százaléka eltűnhet” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. (Ezért is jó hír, hogy a jelek szerint megmarad ez a juttatási forma a jövőben is.) A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP kártyák, mint tavaly ilyenkor. „A foglalási szám mellett a szállásra fordított összegek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem SZÉP kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Sőt, ami még rosszabb, hogy várhatóan első körben a vendégéjszakák száma is elkezdhet majd csökkenni, így kevesebbszer és még rövidebb pihenésre szánt időhöz jutnak majd a magyarok” – tette hozzá Szigetvári József.
A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)
