"Nagyon komoly aggályaim vannak a teljes folyamattal kapcsolatban. Komoly veszélyt rejt magában, hogy az Egyesült Államok megosztotta és kijátszotta egymással szemben a különböző uniós tagállamokat és az Európai Bizottságot" - mondta Peter Hustinx. Az adatvédelmi biztos hozzátette: sok esetben úgy tűnt, hogy egy-egy tagállamot belehajszoltak a megállapodások aláírásába.

Aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok és az egyes uniós tagországok közötti tárgyalások nem voltak átláthatóak, a megszületett megállapodásoknak pedig csak egy részét hozták nyilvánosságra. Továbbra is hiányosak az információk arról, hogy valójában mit is tartalmaznak ezek az egyezmények - mondta az ombudsman az MTI-nek adott interjújában.

Problémák vannak a kicserélt információ arányosságával, nem lehet azt sem tudni, hogy mit jelent kitétel a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférésről. Így megvan a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok nemcsak az egyes tagországok rendszereihez férhet hozzá az adatcsere során, hanem akár a schengeni rendszerekhez és más adatbázisokhoz is - tette hozzá.

Kérdéses a megosztott adatok biztonságos kezelése, hiszen, bár az Egyesült Államokban is van adatvédelem, de nem olyan szinten, mint az Európai Unióban - mondta a biztos.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között már ma is meglévő megállapodások egyértelművé teszik, hogy nem lehet érzékeny személyes adatokat kicserélni. Így problémás minden olyan egyezmény, amely átlépi ezt a határt - válaszolta az adatvédelmi biztos arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok eredetileg szenzitív személyes adatokat is kért volna a vízummentességért cserébe.

Magyarok a kapuban

Magyarország szerdán kötötte meg a vízummentességhez szükséges utolsó megállapodást az Egyesült Államokkal. A bűnügyi adatok cseréjéről szóló megállapodást azt követően írták alá, hogy tavasszal már megszületett a terroristagyanús személyek adatainak cseréjéről szóló egyezmény, ezt követően pedig a két ország megállapodott az elveszett és ellopott útlevelek adatainak cseréjéről.

A bűnügyi adatok cseréjéről szóló megállapodás többszöri csúszás után jött létre. Először július végén, augusztus elején szerették volna aláírni, később szeptember 10-e volt a határidő. Az Egyesült Államok szerint az amerikai fél hibájából csúszott a megállapodás, a magyar külügyminisztériumi szakemberek pedig arról beszéltek, hogy tisztázni kellett, milyen adatokat cseréljen ki a két állam.

A dokumentum korábbi tervezete alapján - a magyar ismertetés szerint - Magyarországnak szenzitív személyes adatokat is ki kellett volna adnia az Egyesült Államoknak. A magyar fél kérésére azonban végül kivették a megállapodásból azt a pontot, hogy az egyének szexuális orientációjáról, politikai hovatartozásáról és szakszervezeti tagságáról is megossza egymással az információkat a két állam. Az amerikai nagykövet korábban azt mondta, az amerikai javaslat nem tartalmazott ilyen pontot.