Az éghajlatváltozás közvetett hatásai – a stressz, a rossz alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – ugyancsak hatnak a testi és mentális egészségünkre hosszú távon, és ez alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat.  Az extrém hőmérsékletek miatt ráadásul kevesebbet mozgunk a szabadban, ami az elhízás emelkedéséhez vezethet. Az Allianz riportja azt is kiszámítja, hogy mindezek a kockázatok hosszú távon várhatóan lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, és 2035-re további 3 százalékot emelhetnek az egy főre eső kiadásokon.

Magyarország komoly hátrányból indul: hőhullámok, légszennyezettség, elhízás
A klímaváltozás kellemetlen velejárói közül a hőhullámok mellett az egészségünket leginkább a légszennyezettség befolyásolja. Miközben összességében Európa nem tartozik ebből a szempontból a világ leginkább kritikus zónái közé, a kontinensen belül hazánk kifejezetten rosszul áll: a 2021-as adatok szerint Magyarország dobogós volt a szennyezett levegő okozta elhalálozások 100 ezer főre jutó számában.  

Ráadásul nem csupán ezen a téren vagyunk hátrányban: ha megnézzük a hazai népességen belül az elhízottak magas arányát, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők sokaságát vagy a diabétesszel küszködők statisztikáit, ezek szintén a kedvezőtlen adottságú országok közé sorolnak minket. Magyarország az EU TOP4 országa közt szerepel  Románia, Málta és Horvátország mellett, ha elhízásról beszélünk. Ezen a téren Európa éllovasai egyébként a máltaiak, ahol a felnőtt lakosság több mint 30 százaléka elhízott, míg a legjobban a franciák állnak, 9 százalékkal.