Az elhízott és a túlsúlyos emberek nehezebben viselik az extrém magas hőmérsékletet, ezért rájuk – az idősek és a kisgyerekek mellett – a hőhullámok is nagyobb veszélyt jelentenek. Erről árulkodik az is, hogy az OECD statisztikái szerint Magyarországon a teljes lakosság több mint 90 százalékát érintette a 2022-es, két hétnél is tovább tartó hőhullám (1. ábra).
Egészégügyi kiadások az EU-ban: hazánk a sereghajtók között
Tovább ront a helyzeten, hogy mi is azon európai országok csoportjába tartozunk, ahol a 80 év fölöttiek aránya a teljes népességen belül gyakorlatilag a másfélszeresére nőhet 2035-re. Mindezt annak fényében érdemes nézni, hogy az egy főre jutó, GDP-arányos összes (magán- és köz-) egészségügyi kiadások mértéke nálunk a hatodik legalacsonyabb Európában. A lista élén Franciaország, Németország, Szlovénia és Ausztria állnak. Azonban, ha csak a közkiadásokat nézzük az egészségügyben, akkor hazánk a GDP-arányos 4,4 százalékkal sereghajtó a kontinensen – az élen Ausztria áll, a GDP 9,3 százalékával.
„Fontos azonban az adatok mögé nézni. Magyarországon nemcsak GDP-arányosan költünk keveset (elmaradva nem csupán az EU-átlagtól, de a visegrádi országoktól is), hanem az elköltött pénz arányának az eloszlása is sajátosságot mutat. Hazánkban az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, a többit a lakosság saját magának, közvetlenül finanszírozza, például magánegészségügyi biztosításon keresztül vagy gyógyszerért, ellátásáért fizetve” – hívja fel a figyelmet Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője. – „Volt idő, amikor a magánegészségügyi ellátás luxusnak számított. Ez a friss Allianz riport azonban kijózanító bizonyíték arra, hogy a megelőzés és az ehhez kapcsolódó megfelelő magán egészségbiztosítási tervezés mindenki számára szükségszerűvé vált, hogy megbirkózhassunk az egészségünket fenyegető egyre több kockázattal, és felkészülhessünk az egészségben eltöltött minél hosszabb éveinkre” – fogalmaz az Allianz szakembere.
