A Pipacs tovább nyílik: a virág nevét viselő, hazai védjegyeket tartalmazó adatbázis vélhetően hamarosan nemzetközi információkat is tartalmaz majd. Az Országos Találmányi Hivatal honlapjáról elérhető, ingyenesen használható, kutatható „könyvtár” az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően lehetőséget kínál a jóval szélesebb körű tájékozódásra is. Magyarország számára már sok tekintetben alapvetően leegyszerűsödött az EU-s védjegyekre és designra vonatkozó jogi normák alkalmazása, ugyanis 1997. óta él az a törvény, amely az uniós irányelvekkel harmonizálta szabályozásunkat. A közeljövőben pedig már csak azokra jogi előírásokra kell igent mondania a Parlamentnek, amelyek a május 1-én esedékes csatlakozáskor lehetnek hatályosak.

A védjegyekre vonatkozó szabályok az üzleti élet számára meghatározó fontosságúak. Sőt, a rokon terület – a design - normáinak kimunkálása és összehangolása is piaci védelmet, illetve növelhető, jól kihasználható piacot jelent, jó oka van tehát a szakma üzleti és jogi szakértőinek a tanácskozásra, az új normák megvitatására, ismertetésére. Budapesten ennek jegyében szervezték meg az október 13-án kezdődött kétnapos konferenciát Az Európai Unió védjegy és design fóruma címűt. Itt például külön szekció tűzte napirendjére az EU-ban is mindössze egy éves múltra visszatekintő szabályozásnak, a közösségi design oltalmi rendszere működésének értékelését.

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a Piac & Profit kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az EU és a magyar védjegyjogi gyakorlat közötti átjárás azt is jelenti majd, hogy a korábbi nemzeti bejegyzések alapján igényelni lehet a nemzetközit is. Ahhoz pedig nem fér kétség, hogy az uniós piac egészére érvényes oltalom gyorsan és olcsón megkapható, illetve komoly piaci előnyt, biztonságot jelent a termékek, szolgáltatások gyártóinak, nyújtóinak. Hazánknak is segítséget jelent az elkövetkezendőkben az az eljárási rend, amely a felszólalási rendszert jelenti: az abszolút és relatív kizáró okok esetén jelezheti az érdekeinek sérelmét vélelmező cég a konkurense azonos, vagy hasonló védjegye tilalmát, ha az egyezik, vagy hasonló az övéhez.

Noha nem védjegy, hanem „csak” földrajzi árujelző az, amit a tokaji borok esetében alkalmaznak a jeles borvidék gazdaságai, az őket érő piaci sérelmekre rendszerint intenzíven reagál a hazai laikus közvélemény. Ficsor Mihály, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese a nemzetközi tanácskozás alkalmával tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a védjegyekről konzultáló szakértők a földrajzi árujelzők ügyére nem térnek ki, az Európai Unióban, valamint a WTO-ban rendszeresen napirendre kerül a megfelelő védelem kérdése. A csatlakozásunkig kétoldalú megállapodásokon keresztül szabályozzák az olyan termékek sorsát, mint a tokaji borokét, májust követően új feltételrendszer szerint gondoskodnak a védelemről. Szlovákiával egyébként is folynak az ide kapcsolódó tárgyalások arról, hogy azt a két falut, amelyik területileg még kapcsolódik a Tokaj környéki hegyekhez, milyen jogok illessék meg.