Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a tavaszi időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előbbre állítani- A módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást. A Mavir szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat, ezekből évről évre megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását, azaz csaknem 30-40 ezer háztartás éves felhasználását, 120 megawattórát lehet megspórolni. Ez megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának.
Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt összesen mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből. Mindez azonban nem csupán pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, hiszen az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással is jár.
Az átállás miatt változik a MÁV menetrendje is, tájékoztatásuk szerint a hajnali két óra előtt Budapestről Szobra és Ceglédről Szolnokra induló egy-egy szerelvény a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb hatvan perccel később érkezik a célállomására. Az eredetileg hajnali kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat pedig három órakor indítják.
Az óraátállítás Magyarországról induló és ide érkező nemzetközi szerelvényeket is érint: a Dacia nemzetközi vonatok, a Corona IC, az Ister EuroNight (EN), a Kálmán Imre EN, a Beograd gyorsvonat, a Metropol EN, a Latorca IC és a Traianus-Bononia IC várhatóan egyórás késéssel éri el a budapesti, illetve a külföldi végállomását.
A Budapestről induló, Varsón át Moszkvába közlekedő Varsovia EuroCity vonatok oroszországi menetrendje is változik a nyári időszámítás bevezetésével, mivel Oroszországban nem állítják át az órákat.
Egy kis történelem
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előreállította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával állítva előre az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári–téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
