A visszajelzés-kultúra az, ami a bentmaradást eldönti – mutatott rá Boros Judit, a járműipari hajtásrendszerek gyártásával foglalkozó Dana Hungary HR-generalistája, ahol húsz éve működik az utánpótlás-nevelési program, jelenleg 33 aktív gyakornokkal. „A Z-generáció nem éves értékeléssel motiválható. Nálunk kétheti rendszerességű visszajelzést kapnak a gyakornokok, amit dokumentálunk is. Ha nem tudják, hogy jó úton járnak-e, gyorsan elveszítik a motivációjukat – és akkor az egész befektetett energiánk kárba vész” – fogalmazott.

A tanteremtől a munkaerőpiacig: hogyan válik a hallgatóból értékes munkavállaló?

Az egyetemi oldal szerepvállalása is fontos abban, hogy a hallgatók ne véletlenszerűen, hanem tudatos pályán jussanak el a tanteremből a munkaerőpiacra – mondta el Siptár Dávid, a Pécsi Tudományegyetem innovációmenedzsment és gazdaságkapcsolati igazgatója. A PTE évente többször szervez karriereseményeket, célzott álláshirdetéseket juttat el a 26 ezer hallgatóhoz, és saját kiválasztási platformot fejlesztett.

„A legjobb, ha a diplomaszerzés után a hallgató nem belépő szintű, hanem medior pozícióban tud elhelyezkedni annál a vállalatnál, ahol a gyakorlatát töltötte. A külföldi hallgatók sokszor nagyobb nyitottsággal fordulnak a karriereseményeken a vállalatok felé, mert egy magyarországi munkahely az EU-s tartózkodás lehetőségét is jelenti számukra. A magyar hallgatóknál inkább az a feladat, hogy megtanítsuk őket, hogyan kezdeményezzenek, hogyan lépjenek oda egy ismeretlen vállalathoz” – mutatott rá.

A fórumon a Prohuman szakértői 16 partnercégük 32 képviselőjével folytattak kerekasztal-beszélgetéseket a HR szakmát érintő legfrissebb kihívásokról. A szakmai párbeszédek fókuszában többek között az idegenrendészet aktuális kérdései, a bértranszparencia, a toborzási hatékonyság szemléletváltása, a munkavállalói wellbeing, valamint a payroll-területet érintő jövőbeni trendek álltak.