A FAO „Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európa és Közép-Ázsia térségben” névre keresztelt kiadványa egyebek mellett több ajánlást is tett a döntéshozóknak a táplálkozás, egyenlőtlenségek felszámolása, vidékfejlesztés és a 2030-as fenntartható fejlődési ütemtervhez kapcsolódó globális célok kapcsán.

Sokat javult a helyzet

Az elmúlt évtizedekben jelentősen javult az élelmezésbiztonság Európa és Közép-Ázsia térségben és a több mint 50 ország többsége 5 százalék alatt tudta tartani az alultápláltak arányát, ami kevesebb, mint a globális átlag fele (10,8 százalék).

A frissített 2018-as adatok azt mutatják, hogy a súlyos táplálékhiány már nagyon keveseket érint (a teljes lakosság 1,8 százalékát, míg ez globálisan 9,2 százalék). Mindemellett a lakosok jelentős részének kihívást jelent a tápláló és elegendő ételhez jutás folyamatossága. Becslések szerint a térségben 100 millió fölött van azok száma (a teljes lakosság 11 százaléka), akik mérsékelt vagy súlyos mértékben éheznek – egy, a FAO által nemzetközi szabványok alapján bevezetett kategória, ami az éhezés teljes felszámolása felé tett haladást méri.

„Számos felnőtt és gyermek szenved a táplálkozási problémák valamely formájától, mint például az alacsony testsúly, alulnövekedés, a túlsúly és vérszegénység; sőt, több közülük egyszerre van jelen számos országban,” – mondta Cheng Fang, a FAO közgazdásza. „Különösen a túlsúly és elhízás ad okot komoly egészségügyi aggodalmakra,” – tette hozzá. A térség majd összes országa túlteljesítette a világátlagot (13,2 százalék) a felnőttkori elhízás terén, és köztük 13 ország a kétszeresen is; a trend pedig növekvő.

A nemek szerinti lebontást tekintve megállapítható, hogy a nőket nagyobb eséllyel éri el a mérsékelt vagy súlyos szintű éhezés (10,7 százalék szemben a férfiak 9,8 százalékával) Európa és Közép-Ázsiában. Az alacsony születéskori testsúly kevésbé jelent azonban problémát itt, mint a világ más pontjain.

Mozgatók és meghatározó tényezők

Ahogy a FAO jelentés rámutat, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek lelassítják, vagy akár el is lehetetlenítik a szegénység, az élelmezi és táplálkozási problémák felszámolását, veszélyeztetve a 2030-as ütemterv alapelvének megvalósulását, hogy az minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva történjen.

A táplálkozási zavarokat a gyermekek körében erősen befolyásolja az anya iskolázottsága, gazdasági státusza és lakóhelye. Ez azt jelenti, hogy a nők jobb oktatását, foglalkoztatottságát célzó intézkedések érdemben javíthatják az öt év alatti gyermekek táplálkozását.

Az elhízás gyorsabban terjed az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú háztartásokban.

„A szakpolitikáknak és egyéb intézkedéseknek a leginkább rászoruló és bizonytalan helyzetű csoportokat kell felkarolniuk a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása érdekében,” – hangsúlyozta a jelentés bemutatóján Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője. „Láthattunk számos példát térségünkben arra, hogy a gyors gazdasági növekedés révén hogyan emelkedtek ki ezen csoportok a szegénységből és csökkent jelentősen az éhezés közöttük,” – tette hozzá.

Mit akar a FAO?

Ezért a FAO felszólítja az országokat a mezőgazdaságba és vidéki térségekbe áramló befektetések mennyiségi és minőségi növelésére, miután, ahogy a kiadvány megállapítja, ezen területek alulfinanszírozottak a gazdaságban betöltött szerepükhöz képest. Ami akadályozhatja az élelmezésbiztonsághoz, táplálkozáshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó célok megvalósulását.