Az Egyesült Államokban 57 vezető politikus végzett, míg a harmadik helyen Franciaország áll, ahol 33-an végezték tanulmányaikat.
Míg Oxford továbbra is a legnépszerűbb, a manchesteri és bristoli egyetem ugyancsak jelentős szerepet játszik a később kiemelkedő külföldi hallgatók képzésében, akárcsak a sandhursti brit katonai akadémia. A brit egyetemeket látogatott vezetőket napjainkban megtaláljuk Malaysiától Izlandig, Nigériától Peruig, Irakig és Gambiáig.
A felmérés annál nagyobb érdeklődést keltett, mivel a Theresa May vezette konzervatív brit kormány az utóbbi időben jelentősen korlátozta a külföldi hallgatók lehetőségeit. Miközben az egyetemek (már csak anyagi okokból is) érdekeltek a jelentős tandíjat fizető külföldiek felvételében, a kormány azokat most beszámítja a bevándorlási kvótába, korlátozza a tanulás melletti munkavállalás lehetőségeit, és nem engedi meg, hogy a diákokat családtagjaik is kövessék az országba.
A londoni Times kétévente értékeli a világ vezető felsőoktatási intézményeinek teljesítményét, 13 különböző , gondosan mérlegelt követelmény alapján. A legutóbbi értékelés 70 ország 800 egyetemét tartalmazza. Ezek közül 147 működik az Egyesült Államokban, egyúttal 63 amerikai egyetem tartozik a legjobb 200-ba, a California Institute of Technology, tehát a kaliforniai műegyetem a mérés szerint a világ legjobb egyetemének számít, a San Francisco közelében fekvő Stanford Egyetem világviszonylatban a harmadik, az MIT, a Massachusetts Institute of Technology az ötödik, a Harvard Egyedtem pedig a hatodik helyen áll világviszonylatban. Ugyanakkor az Egyesült Államok fokozatosan veszít helyezéseiben, miközben az európai egyetemek tovább javulnak, elsősorban Nagy-Britanniában, Németországban, Hollandiában és Svájcban. Az Egyesült Államok után Nagy-Britannia szerepel a listán legjobban: 78 egyeteme került be a legjobb 800 közé, ezek közül 34 a legjobb 200 között szerepel. Az oxfordi egyetem világviszonylatban a második helyen áll, míg nagy hagyományos vetélytársa, a cambridge-i egyetem a negyedik. Egyébként ezúttal, amint az alábbi listából kitűnik, először került nem amerikai és brit egyetem az első tíz közé, egy évtized után. Ázsia felsőoktatási intézményei megosztó teljesítményt mutatnak: a singapore-i nemzeti egyetem bizonyult a legjobbnak a földrészen, a világrangsorban elért 26. hellyel, Kínának két egyeteme van, a pekingi és a Sing Hua legjobb 50 között, ugyanakkor a japán és a dél-koreai egyetemek teljesítménye a korábbiakhoz képest hanyatlott.
Az egyetlen nem angolszász egyetem a legjobb tíz között a zürichi ETH, azaz a Zürichi Műegyetem, amely a kilencedik helyre került. Egyébként a sorrend a kaliforniai műegyetem és Oxford után: Stanford, Cambridge, MIT, Harvard,
A magyar hallgatók szempontjából figyelemre méltó német egyetemek közül nem egy jobb helyezést ért el, bár az élcsapattól még viszonylag messze vannak. A Müncheni Tudományegyetem a 29-ik, a heidelbergi a 37-ik, a berlini Humboldt Egyetem a 49-ik, a berlini Freie Universitat a 72-ik helyen végzett. Ezek a helyezések mindenesetre elegendők ahhoz, hogy Németország - az angolszász országok ellen - Kína és Japán társaságában azon országok közé tartozzák, amelyek a legtöbbször szerepelnek a top listában.
Egyébként van egy másik rangsor is, amely abból a szempontból osztályozza az egyetemeket, hogy milyen sikereik vannak a kutatásban. Ezen a listán változatlanul amerikai intézmények állnak az első helyen: Harvard, Stanford és Princeton, a legtöbb tudományos közleményt kiadó 25 egyetem között 12 működik az Egyesült Államokban, 5 Ázsiában, 2 Kanadában, 1 Brazíliában és 5 Európában. (Az utóbbiak között nincs német.)
Sajnos a magyarországi egyetemek a listáján nem szerepelnek különösebben jól, a legjobb az 500-600 közötti csoportban találjuk a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet, a legjobb 600-800 közötti kategóriában pedig a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Debreceni Tudományegyetemet, az ELTE-t, a Pécsi és a Szegeti Tudományegyetemet.
