Bevétel és jövedelem - mikor hogy adózik?

Mennyi adót kell fizetni, ha magánemberként adunk el valamit? És mikor mentesülhetünk? Az RSM DTM szakértője összeszedte a lényeget ingó és ingatlan vagyon értékesítése kapcsán.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ahhoz, hogy ki tudjuk számolni a fizetendő adónkat, fontos már az elején megkülönböztetni két hasonló, de mégis eltérő fogalmat - írja blogbejegyzésében Hegedüs Sándor az RSM DTM adóüzletág vezetője.

Bevétel és jövedelem

Bevétel alatt minden olyan összeget értünk, amelyet az eladott tárgyért cserébe kapunk. Ez általában a vételárat jelenti. Ezzel szemben a jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a bevételeinkből levonjuk az adott tárggyal kapcsolatban felmerült költségeinket. Ez akár azt is jelenti, hogy habár bevételünk keletkezik, azonban jövedelmünk nem. Erre a legtipikusabb példa a használt autónk értékesítése. Jellemzően a legtöbben drágábban veszik az autójukat, mint amennyiért később azt eladják. Ők fellélegezhetnek, hiszen ilyenkor a magasabb költségek miatt nem lesz jövedelmünk, amire adót kell fizetni.

Ha nem tudjuk meghatározni az adott tárggyal kapcsolatban felmerült költségeinket, vagyis nem tudjuk bizonyítani, hogy mennyiért vásároltuk, abban az esetben sem kell aggódni. A törvény értelmében ilyen esetben a bevételek 75 százaléka számolható el költségként.

Ezen fenti szabály alól kivételt képez az, ha az eladott ingatlant ajándékba kaptuk, és az ajándékozási illetékről a hatóság még nem hozott határozatot. Ha még nem kaptuk meg a határozatot, abban az esetben csak a bevétel 50 százaléka számolható el költségként, és később a határozat kézhezvételét követően önellenőrzéssel módosíthatjuk a bevallásunkat a ténylegesen felmerült költségekkel. Jellemzően ilyen esetben a költség az illeték kiszabásának alapjául vett érték. Azonban még ajándékozás esetén is van egy kivétel, mégpedig az, ha a hatóság nem szabott ki ajándékozási illetéket, mert például a szüleinktől kaptuk az eladott ingatlant. Ilyen esetben ismételten a bevétel 75 százaléka számolható el költségként.

A szabályoktól függ, mennyi marad a zsebben
Kép:Fotolia

Adózás szempontjából hasonló, de apró részletekben mégis eltérő az eladott ingatlanok és az ingóságok adózása. Ilyen hasonlóság például, hogy mindkét csoport esetén a bevételeinkből levonhatóak a költségek. Azonban mind az ingatlanok, mind pedig az ingóságok esetén előfordulnak speciális szabályok, amelyek egy része jobban, másik része kevésbé kedvez az adózónak.

Ingó vagyontárgy értékesítése

Amennyiben ingóságot értékesít úgy, hogy a bevételei meghaladják a költségeit, minden esetben jövedelme keletkezik, azonban nem minden esetben kell ezt az adót megfizetnie.

Ingóságok értékesítése esetén jelentős kedvezmény, hogy amennyiben az adott év során az összes értékesített ingóságból származó bevétele együttesen nem haladja meg a 600 000 forintot, abban az esetben nem kell megállapítani sem a jövedelmet, sem pedig annak adóját. Ez nem kizárólag azokra vonatkozik, akik az év során csak egy-egy dolgot értékesítenek, hanem azokra is, akik gazdasági tevékenység keretében adnak-vesznek ingóságokat. Vagyis a rendszeresen vaterázóknak sem kell 600 000 forint bevételig adót fizetniük.

Ezen összeg felett azonban külön szabályok vonatkoznak azokra, akik az értékesítést gazdasági tevékenységként végzik, illetve azokra, akik csak egyszer-egyszer adnak el valamilyen ingóságot.

Kezdjük az egyszeri értékesítőkkel. Az ő esetükben a jövedelemre 16% személyi jövedelemadót kell fizetniük. Azonban a törvény szerint az első 32 000 forint adót nem kell megfizetniük. Így könnyen ki is található, hogy amennyiben 200 000 forintnál alacsonyabb a jövedelem, abban az esetben nem kell adót fizetni. Szerencsére könnyítésként az e fölötti jövedelmet elérők esetén sem kell az első 32 000 forint adót megfizetni, vagyis ha 1 millió forint jövedelmet szerzünk, aminek a 16%-os adója 160 000 forint lenne, abban az esetben is csak 128 000 forintot kell megfizetnünk.

Bonyolítja a helyzetet, ha valaki gazdasági tevékenység végzése keretében kereskedik. Gazdasági tevékenységnek minősül például az, ha saját maga által készített termékeket értékesít, vagy rendszeresen haszonszerzés céljából kereskedik.

Az ő általuk értékesített tárgyak esetén már 1 forint jövedelem után is meg kell fizetniük az adót, rájuk nem vonatkozik a 32 000 forintos kedvezmény szabálya.

A gazdasági tevékenység keretében értékesítők esetén a 16 százalékos személyi jövedelemadó-(szja) terhen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho)-fizetési kötelezettségük is keletkezik, azonban kedvezményt ők is kapnak. Az ő esetünkben a kiszámított jövedelem 78 százaléka után kell csak megfizetni az adókat.

Az ingatlan értékesítéssel kapcsolatos szabályokról itt találja a bejegyzés folytatását.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo