Mi magyarok az európai országokban viszonylag könnyen megbirkózunk a kulturális különbségek leküzdésével, sőt még Kanadában vagy az Egyesült Államokban sem jelent különösebb nehézséget a beilleszkedés. A világ gazdaságának átalakulása és a globalizáció eredményeként azonban egyre több cég nyit Ázsia vagy például Ausztrália felé. Alkalmazkodni távoli országok kulturális szokásaihoz pedig jóval nagyobb kihívást jelent, mint elsőre gondolnánk. Cziczárdi Györgyi, az Expatcenter szakértője - akárcsak a cikksorozat első részében - országonként a legfontosabbakat emelte ki.
Az alábbi tanácsok nem csak üzletembereknek hasznosak, hanem azoknak is, akik rövidebb-hosszabb külföldön tartózkodnak és szeretnének megismerkedni a helyi szokásokkal, hogy magabiztosan helyt álljanak mind a munkahelyükön, mind pedig a hétköznapokban.
Kína
1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkál a nyolcvanas évek óta. 2011-ben már Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot, amit a kínai kormány is túlzottnak tart. Ennek ellenére a távol-keleti országban még mindig óriási potenciál van a befektetők, üzletemberek számára.
Malajzia
Malajzia az elmúlt évtizedekben gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, isten háta mögötti országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A maláj gazdaság ma nagyban függ az USA és Japán gazdasági helyzetétől, mivel ez a két ország a legnagyobb kereskedelmi partnere.
Szingapúr
Szingapúr egy alig 692 km²-es törpeállam Malajzia déli csücskénél. Az 1965-ös függetlenedése óta az Oroszlánváros rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának is köszönhetett. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost, mára központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. Az ország büszkélkedhet a világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel.
Tajvan
Tajvan egy vitatott hovatartozású ország a Kína partjaitól mintegy 200 kilométerre délkeletre. A hivatalosan Kínai Köztársaság névre hallgató Tajvant ugyanis a Kínai Népköztársaság egyik saját tagállamának tekinti. A politikai ellentétek ellenére azonban Kína és Tajvan jó viszonyt ápol egymással gazdasági téren: Kína a tajvani cégek első számú befektetési célpontja, és a tajvani munkaerő mintegy 10 százaléka Kínában dolgozik. Kína egyben Tajvan legnagyobb importőre is, megelőzve az USA-t és Japánt.
Thaiföld
Thaiföldre a befektetők elsősorban a turizmusa miatt figyelnek fel, pedig az évi 6 százalék körüli gazdasági növekedést produkáló országnak számos egyéb vonzereje is van. Thaiföld például a világ első számú rizsexportőre, évi 6,5 millió tonnával, de gyümölcsexportja is jelentős. A fontosabb iparágak közé tartozik az elektronikus eszközök, számítógép-alkatrészek, építőanyagok és gépjárművek gyártása, ezen felül pedig Thaiföld a délkelet-ázsiai autógyártás egyik központja.
