Az uniós tervek szerint 2020-ig el kellene érni a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának legalább 40 százalékos szintjét, a lemorzsolódók arányát pedig 10 százalék alá kellene szorítani. A lemorzsolódók közé az uniós statisztikusok azokat a 18 és 24 év közötti fiatalokat számítják, akik már nem vesznek részt oktatásban és képzésben, és legfeljebb az általános iskola felső tagozatát végezték el. A felsőfokú végzettségűek arányát e statisztikai összevetésben a 30 és 34 év közötti korosztályt vizsgálva állapítják meg.
Tavaly az unióban a 30 és 34 év közöttiek 34,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége az előző évi 33,5 százalékhoz, illetve a 2000-es 22,4 százalékhoz képest. A lemorzsolódási arány ezzel párhuzamosan a 2011-ről rendelkezésre álló adatok szerint 13,5 százalék volt - 2010-ben még 14,1, 2000-ben pedig 17,6 százalék.
Habár a számok előrelépést tükröznek, az Európai Bizottság szerint félő, hogy ez nem hosszú távú hatást kiváltó reformok eredménye, hanem sokkal inkább a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta velejárója. Ha ugyanis magas a fiatalkorú munkanélküliség, az azt vonja maga után, hogy a fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban és a képzésben.
A Magyarországról szóló uniós statisztikai adatsor szerint a felsőfokú végzettségűek aránya a 2000-es 14,8 százalékról 2010-re 25,7, 2011-re pedig 28,1 százalékra emelkedett. A korai iskolaelhagyók száma a következőképpen alakult: a 2000-ben mért 13,9 százalék után 2010-ben 10,5-re csökkent, 2011-ben viszont ismét emelkedett, 11,2 százalékra.
