Fotó: Európai Unió
„Súlyos aggodalmát" fejezte ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben" az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban. Az EP 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló határozatot, amelyben „felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket."
A jogszabályok szelleme
Az EP által elfogadott állásfoglalás emlékeztet arra, hogy az új magyar alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-ei állásfoglalásában", és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával".
■ a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítsára, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni;
■ a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja;
■ az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtása révén történő szavatolása;
■ az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is;
■ a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintettel a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek a Médiatanácsban való részvételére;
■ az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása;
■ a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása;
■ annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését”.
A szöveg „a magyar állampolgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent említett kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jogszabályokat", és egyúttal „tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is".
Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést". Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét", hogy e jelentés fényében „mérlegelje", „szükség van-e intézkedések - köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések - életbeléptetésére".
Magyar EP-delegációk:
lejáratás kontra védelem
„A mai képmutató és felelőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik, és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várható további viták pedig e politikai kirakatper részei" - áll a magyar néppárti képviselőcsoport - a Fidesz és a KDNP 14 képviselője - közleményében. „Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, felhívva a figyelmet arra, hogy az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
„Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal" - fogalmazott a négyfős magyar szocialista képviselőcsoport közleményét jegyző Tabajdi Csaba, aki hangsúlyozta: az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, Magyarországon a jogalkotás ne csak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen. A szocialista delegáció szerint „az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele". „Ahogy korábban ő maga kérte: kormányzását nem a szavak, hanem a tettek alapján értékelik. Orbán Viktor az európai mérce szerint egy év alatt harmadszor is megbukott, azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa" - áll a közleményben.
A néppárti kommentár szerint „a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezer milliárd forint uniós támogatás is". A szocialista delegációvezető szerint viszont a Fidesz ezzel „valótlanságot állít", mert „az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást", amely „mindössze egy folyamatos monitoringeljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!" - fogalmazott a közleményben Tabajdi.
FRAKCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN, 2009-2014
EPP - Európai Néppárt
S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
ALDE - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
ECR - Európai Konzervatívok és Reformerek
GREENS/EFA - Zöldek/Európai Szabad Szövetség
GUE/NGL - Egységes Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal
EFD - A Szabadság és Demokrácia Európája
Függetlenek - Magyarország részéről a Jobbik 3 képviselője
Beavatkozás vagy vészjelzés?
Az EP az állásfoglalással „megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni" - emelte ki közleményében Guy Verhofstadt. A liberális EP-frakció vezetője hangoztatta: a szavazás célja „a magyar polgárok védelme" volt, és „mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve". Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője úgy fogalmazott: „a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét". Jobboldali EP-képviselők elutasító szavazatukat indokolva a strasbourgi plénum előtt, egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe. A néppárti Bernd Posseltet a történtek az orwelli Igazság Minisztériumára emlékeztették, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak azoktól. A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania. A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.
Uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni, hangoztatta a liberális Kristina Ojuland. Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás „vészjelzés" az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Leszögezte, hogy az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.
