A korrupció-ellenes világszervezet közleményében üdvözli az új korrupció-ellenes törvénycsomag megalkotásának gondolatát és annak céljait, ám számos ponton kritizálja a 2009. március 1-ején hatályba lépő új jogszabály-csomagot.

A Transparency International szerint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása alapvetően elhibázott, mivel az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupció-ellenes intézmények hatékonyságát. "A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a Hivatal létrejöttét" - mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője. A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a Hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani.

Félreértették a civil javaslatot

Az un. "átláthatósági megállapodás", azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a Transparency azt nem támogatja. A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. "Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet" - véli Alexa Noémi.

Mint ismert, az "átláthatósági megállapodás" módszerét a Transparency International dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.

A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.