„Jelenleg a világ gazdálkodói által megtermelt élelmiszer bőven elegendő lenne a világ lakosságának élelmezésére, ám ennek ellenére a világon minden 11. ember minden este éhesen fekszik le” – mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. „Az élelmezési világnap minden évben lehetőséget kínál mindannyiunknak arra, hogy átgondoljuk mindennapi tetteink és döntéseink következményeit: ha ezt az ételt veszem vagy eszem, jót teszek magamnak, a társadalomnak vagy a bolygónak? Ideje felelősséget vállalni az éhezésmentes jövőért!”
A fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport (beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket) fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.
„Az élelmezési világnap jelentőségét mutatja, hogy előrejelzések szerint míg a föld népessége az évszázad közepére 25 százalékkal növekedhet, addig a világ lakosságának élelmiszerigénye 60%-kal emelkedhet” – hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltve Magyarország kiemelt szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016-ban megvalósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja. Szavai szerint az elmúlt évek bebizonyították a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás Magyarországon.
