Alaposan túllövünk a fenntarthatósági célon
5 év alatt 20 napot tolódott előre az Ökológiai Túllövés Napja, így a tavalyi augusztus 8-a helyett, idén már augusztus 2-án elértük azt a napot, amikor az emberiség elhasználta a Föld az egy évre elegendő erőforrásait. Mivel a bolygó nem tud a fogyasztás növekedésével azonos ütemben megújulni, minden évben egyre korábban kezdődik a következő évi „tartalékok” felhasználása. Ahhoz hogy ne álljon elő, vagy legalább szinten tartható legyen ez az erőforrás deficit, közel kétszer ekkora, 1,8 Földre, de mindenképpen fenntarthatóbb életvitelre lenne szükségünk.
A fűtés és a hűtés is környezeti terhet ró a bolygóra
A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlhasználata mellett az energiaforrásokkal való pazarlás is jelentős terhet ró a bolygónkra, amelyből Magyarország is jócskán kiveszi a részét. A lakóépületek 80%-a, azaz közel 2,5 millió családi ház ugyanis energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, a korszerűtlen fűtőberendezéseknek és az elavult nyílászáróknak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19%-kal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38%-kal több mint egy osztrák és 64%-kal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál.
Elavult családi házakban élünk
A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69%-a, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Ennek az ingatlanállománynak a felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani.
„A magyar háztartások energiafogyasztásának csökkentésére, ezáltal pedig ökológiai lábnyomunk csökkentésére az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés, amely révén – korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén – akár 40-50%-kal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója:
„Egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az épület energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kocka házakra is kidolgoznak egy felújítási programot” – tette hozzá a szakember.
Jönnek a „Föld-barát” épületek: Tovább szigorodnak az építési szabályozások
A családi házak korszerűsítésének központi támogatása az Épületek Energiahatékonysági Irányelv célértékeinek eléréséhez is elengedhetetlen, hiszen 2018-tól szigorodnak az épületek energiafelhasználásra vonatkozó előírások. Ekkortól mind az új épületeknél, mind a felújításoknál (jelentős felújítások esetében az épületnek, nem jelentős felújítás esetében pedig az új szerkezetnek) meg kell felelni a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez azt jelenti, hogy az épületszerkezeteknek a jelenleginél sokkal alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk, amely csak korszerű, 15-20 cm vastagságú hőszigetelő anyagok, megfelelő nyílászárók és kazán alkalmazásával érhető el. 2021-től még ennél is fenntarthatóbb épületekben élhetünk, hiszen ekkortól kizárólag közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami fentiek mellett magába foglalja azt, is, hogy az adott épület energiaellátását 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.
Sajnos az emberek által okozott környezeti károk már olyan mértékűek, hogy bolygónk nem tud lépést tartani és olyan ütemben megújulni, mint amire szükség lenne. Az ökológiai lábnyom méretét a termőterületek nagysága, a halászat, az erdőhasználat, a legelők nagysága, a fosszilis tüzelőanyagok és a beépített területek teszik ki, mértékegysége pedig a globális földhektár. 12,6 milliárd hektár biológiailag produktív földterületen és tengerfelületen ma már csaknem 7,5 milliárd ember osztozik, így elméletben 1,7 hektár jutna egy emberre. A valóságban azonban átlagosan, fejenként 2,2 hektár ökolábnyommal számolhatunk, amely azonban az országok fejlettségi szintjével párhuzamosan növekszik. Magyarország is jócskán hozzájárul a környezeti deficit termeléséhez, hiszen nekünk, magyaroknak átlagosan 2,8 hektár az ökolábnyomunk, ami messze meghaladja pl. az indiai lakosokét (0,7), de jóval elmarad az amerikaiakétól (9,7).
