Az országok gyakran hatalmas összegeket költenek az Olimpia propagálására és megrendezésére. A kormányok és az Olimpia szószólói mindig a gazdasági és a társadalmi előnyökre hivatkozva reklámozzák a játékokat, de a várt hatás korántsem biztos.
Nem kivétel ez alól a londoni Olimpia sem, melynek költségei 10 milliárd font (376 milliárd forint) fölött tetőztek. De míg a költségeket viszonylag könnyű becsülni, addig a haszon gyakran nem kézzelfogható értékként vagy az építkezések multiplikátor hatásaként jelentkezik. Bár a sajtó bírálta, hogy a nagy recesszióban milyen mértékben költ az állam közpénzt a játékok finanszírozására, azon érv is megállja a helyét, hogy ez pont akkor adott Keynes-féle lökést a szigetország gazdaságának, amikor annak arra éppen a legnagyobb szüksége volt.
A londoni Olimpia durván 10 milliárd fontnyi befektetése elsősorban a brit építőipart ösztönözte. Az eddigi legdrágább Olimpiát Peking rendezte, ahol a számla - átszámítva - mintegy 25 milliárd fontra (mintegy 1000 milliárd forint) rúgott - írja Sverrir Sverrisson, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.
Mekkora lesz a valódi hatás?
Amikor az Olimpiára gondolunk, abból a feltételezésből szoktunk kiindulni, hogy a játékok erőteljes gazdasági fellendülést okoznak, ám valójában ez a hatás rendkívül mérsékelt. Ha azt vesszük alapul, hogy Londonnak az olimpia 9 milliárd fontba kerül, majd ezt összevetjük a szigetország gazdaságának éves növekedési ütemével, az összeg durván a GDP 0,7 százalékával egyenlő, csakhogy a kiadásokat öt évre elosztva számolják el, így gazdasági hatásuk minimális.
Számos tanulmány született annak felmérésére, milyen gazdasági és társadalmi előnyöket hordoz egy-egy monstre esemény, például egy Olimpia megrendezése. Az eredmények vegyesre sikeredtek, és az események után visszatekintő vizsgálat alig készült. Bár a tanulmányok csak nehezen képesek az Olimpiához hasonló gigantikus események közvetlen hatását kimutatni, azt mindenképpen igazolni látszanak, hogy az új stadionok és helyszínek építéséből gyakran válik nagyon rossz befektetés, mert az Olimpia után ezek a létesítmények kihasználatlanul maradnak, és a puszta fenntartásuk több millió dollárnyi közpénzt emészt fel.
Például az 1976-os montreali Olimpia után Montreal város harminc évig nyögte a hatalmas, (folyó értéken) 6 milliárd dollár összegű túlköltekezést, amelynek nyoma a mára már öregecske és kihasználatlan Olimpiai Stadionon kívül aligha maradt.
A tudományos kutatások arra is fényt derítettek, hogy a helyszínek és létesítmények kihasználatlansága mellett az esemény előtt a rendezvénytől rendre nagyobb GDP növekedést, nagyobb gazdasági hatást várnak, mint ami ténylegesen megvalósul.
Erre tökéletes példát a 2022-ben Katarban rendezendő labdarúgó világbajnokság szolgáltatja, amelyre a vendéglátó öt korszerűbbnél korszerűbb stadiont (kettő már el is készült) és infrastruktúrát épít 70 milliárd dolláros költségen. Azaz hozzávetőlegesen egy katari lakosra vetítve 35 000 dollárt, hiszen a kis ország lakossága 2 millió fő. Így lesz Katarból a rendezvény után új idegenforgalmi attrakció? Aligha. Maradjunk a valóság talaján: ha a kiadás összegéből indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy a világbajnokság alatt és után az ország évente 5 százalékos megtérülést kíván elérni, akkor ahhoz évente 3,5 milliárd dollárt kellene a befektetésnek tejelnie. Csakhogy ilyen tehén nincs - írja Matt Bolduc a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője.
Turizmus: London üresebb lesz, mint valaha
Aki próbált már nyárra Londonban szobát foglalni, az gyakran szembesült azzal a ténnyel, hogy a brit metropolisz 140 ezer hotelszobájából egyetlenegy sem szabad a kiválasztott időpontban. Az Olimpiai játékok alatt nem ez lesz a helyzet: több tízezernyi szabad hotelszoba marad ugyanis üresen. Az egyébként szokatlan jelenség oka, hogy az árak korábban elképesztő magasságokba emelkedtek, nem volt ritka az sem, hogy a sportesemény idejére 300 százalékkal volt magasabb a foglalási díj, mint a szezon más időpontjaiban. A jelek szerint azonban a mohóság elriasztotta a várt turistatömeget. A helyzet azonban a szokottnál is rosszabb: az egyébként NEM az Olimpia miatt Londonba látogatók is elhalasztották utazásukat: becslések szerint a múzeumok, vagy kulturális események iránt érdeklődők száma az Olimpia két hetében a felére zuhan és jelentősen visszaesnek a céges kirándulások, utazások is. A hatást elsősorban a hoteltulajdonosok érzik: az egyébként a nyáron 85 százalékos kihasználtsággal működő szálláshelyek 60-75 százalékos kihasználtságról panaszkodnak.
Kiskereskedelem: jobban függ az időjárástól
A nagy sportesemények kapcsán a sör és a sós ropogtatnivalók forgalmának emelkedésére számítanak a gyártók, kereskedők. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között - derült ki a GfK Hungária idén húsz éves Háztartáspanel eredményeinek elemzése során. Ráadásul az általános gazdasági helyzet és az időjárás is jelentősen befolyásolja a tényleges forgalmat.
A 2006-os labdarúgó-világbajnokság idején a sör a hagyományosan kimutatható szezonalitást is meghaladó, kimagasló mennyiségben fogyott annak ellenére, hogy júniusban nem is volt az átlagnál jelentősen melegebb az időjárás. A rendezvény első hónapjában a sós snackek is jól teljesítettek. A 2008-as labdarúgó EB már csupán a hónapnak megfelelő söreladást és annál valamivel erősebb snackforgalmat produkált, míg az Olimpia hónapja a viszonylag magas átlaghőmérséklet ellenére már kifejezetten átlag alatt teljesített a sör forgalmát tekintve - feltehetően már a küszöbön álló válság előjeleként. A 2010-es világbajnokság idejére sem állt helyre a piac, viszont a torna második felében, júliusban a megszokottnál jóval magasabb hőmérséklet kedvezett a söreladásoknak.
„Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a valamelyest javuló fogyasztói bizalmat és vásárlási hajlandóságot is figyelembe véve, kedvező időjárás esetén számíthatunk fellendülésre a vizsgált termékek piacán" - mondta el Csillag Zoltán, a GfK Hungária Key Account Managere.
Biztató fejlemény, elsősorban a sörgyártók számára, hogy az elmúlt években jelentősen kiszélesedett a vásárló háztartások köre: a gyümölcsízesítésű változatok megjelenése, valamint a különleges, minőségi sörök melletti kampányok a korábban jellemző 70 százalék körüli értékről 80 százalék közelébe emelték a sört vásárló háztartások arányát. Az ízesített sörök vásárlóközönségének növekedése robbanásszerű: immár a háztartások bő egyharmadának kosarába került ilyen termék és a fogyasztók között igen magas a hölgyek aránya is, ráadásul valamennyi korcsoport képviselteti magát közöttük. Az új fogyasztók ugyan jellemzően ritkábban és egy alkalommal kevesebbet vásárolnak a kategóriából, mint a sör hagyományos nagyfogyasztói, azonban így is meg tudták állítani a kategória évek óta tartó lejtmenetét.
A sós rágcsálnivalók piacán kevesebb a jó hír. Bár a válság előtt a sportesemények még megnövelték a vásárolt mennyiségeket és még a 2010-es labdarúgó világbajnokság idején is szokatlanul magas volt a sós mogyoró és a napraforgómag forgalma, az elhúzódó válság nem kímélte a kategóriát.
A 2012 májusáig terjedő 12 hónapos időszakot a megelőző periódussal összehasonlítva azt látjuk, hogy értékben kisebb, mennyiségben viszont jelentősebb, kétszámjegyű mértékben csökkent a snackek forgalma. A vásárló háztartások köre nagyrészt megmaradt és az egy vásárlási alkalomra eső mennyiség is stabil. Ám míg korábban 12 hónap alatt átlagosan 19 alkalommal vásárolt a kategóriából egy család, addig már csak 16-szor.
Az egyik legnagyobb vesztes a kategórián belül a chips volt: míg korábban tízből öt, az elmúlt 12 hónapban már csupán négy háztartás vásárolt a kategóriából, és az eladások mennyiségben és értékben is zuhantak. De találhatunk olyan vásárlói csoportokat is, ahol a chips forgalma viszonylag stabil maradt: a 29 év alatti háziasszony vezette háztartások, az északkeleti régióban és a kisvárosban élők, valamint az 5 fős és annál népesebb családok esetében a vásárlások mennyiségben nem csökkentek jelentősen, értékben pedig stabilak maradtak, vagy akár növekedni is tudtak a megelőző időszakhoz viszonyítva.
A közvetítőknek jó az Olimpia
A nemzetközi közvélemény csaknem háromnegyede (72 százaléka), a magyarok kétharmada belenéz majd az olimpiai közvetítésekbe. A legtöbben, 65 százaléknyian televízión követik az eseményeket, 23 százaléknyian online módon, 6 százaléknyian okostelefont, 4 százaléknyian táblagépet fognak használni. A televízió és az internet a magyarok körében is preferált közvetítő eszköz lesz (63 illetve 21 százalék említette meg), de mobiltelefon segítségével csak 2 százalék kíséri figyelemmel a versenyeket, tabletet pedig erre a célra nem vesznek igénybe. A világ sportkedvelőit leginkább az atlétika és a futball (20-20%) érdekli, de viszonylag sokan kíváncsiak az úszásra (16%) és a tornára (14%) is. A magyar szurkolókat leginkább az úszás szögezi a képernyők elé (44%), de figyelmüket lekötik majd a vízilabdameccsek (13%), a focirangadók (10%) és a kajak-kenu futamok is (8%). A többség békés világeseményt remél, 63 százalék szerint az olimpiát nem árnyékolják be terrortámadások - ezek a legfontosabb megállapításai annak a felmérésnek, amelyet az Ipsos készített 24 országban 20 ezer fő megkérdezésével.
Az átlagos érdeklődés is magas (72 százalékos) az olimpiai játékok iránt, de Kínában, Dél-Koreában és Indiában szinte össznépi üggyé válhat az eseménysorozat: 92, 91 illetve 90 százalékuk állítja, hogy nézi majd a versenyeket. Legkevésbé Belgiumban, Németországban és Franciaországban mutatnak érdeklődést az eseménysorozat iránt, de még ezekben az országokban is a lakosság legalább fele (50 illetve 54-54 százaléka) tervezi, hogy nyomon követi az olimpiát. A magyarok érdeklődése az átlagosnál ugyan alacsonyabb, de a többség, 66 százalék nálunk is figyelmet szentel a közvetítéseknek.
A legtöbben, 65%-nyian televízión keresztül követik nyomon az olimpia eseményeit, de sokan használják az újabb technikai eszközöket: egynegyednyien online felületen, 6 százaléknyian mobiltelefonon, 4 százaléknyian táblagépen kattintanak rá a versenyekre, az eredményekre. A kínaiak körében is a televízió a legkedveltebb eszköz (73 százalék fogja használni), de a világon leginkább ők választanak nem hagyományos platformokat: 67% az internet közbeiktatásával, 16% a mobiltelefonján, 11% a tabletjén is nézi majd az eseményt. Érdekesség, hogy minden huszadik válaszadó határozottan jelezte, hogy letölt majd valamilyen mobil applikációt az olimpia miatt.
Világszerte az atlétika és a foci váltja ki a legnagyobb érdeklődést, 20-20 százaléknyian nézik majd meg ezeket az eseményeket a következő hetekben. A sportágak rangsorában az úszás következik (16 százalékkal), amit a torna (14%), a röplabda (5%), a tenisz (5%), a kosárlabda (4%), az ökölvívás (3%) és a kerékpározás (2%) követ. Az egyes országok a saját éremesélyeikre figyelemmel szurkolnak majd a versenyeken. Így például a kínaiak főképpen a tornára koncentrálnak, a brazilok a röplabdára, az ausztrálok az úszásra, a britek az atlétikára. A magyarok érdeklődése is főképpen az úszásra irányul (44%), de ezen kívül még a vízilabda (13%), a labdarúgás (10%), a vízilabda (8%) és a torna (7%) is viszonylag sokak számára hoz izgalmakat.
