Soha nem épült még ennyi pláza mint most

A globális bevásárlóközpont-fejlesztések rohamtempóban folytatódnak. A bővülő középosztály és a kereskedők terjeszkedése példa nélkül álló építkezésekhez és új központok nyitásához vezet, főleg a feltörekvő piacokon. - derül ki a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb kutatási adataiból.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

  A CBRE felmérésében a világ 180 legjelentősebb városában folyó bevásárlóközpont-fejlesztések szerepelnek, így a sorrend a 2011-es év befejezett fejlesztései és a jelenleg folyó építkezések alapján alakult ki. A jelentés szerint a jelenlegi fejlesztések nagy volumenűek és elérik a 29,6 millió négyzetmétert, ami a franciaországi, az egyesült királysági és a németországi bevásárlóközpontok összesített területével egyenlő. Mindemellett 7,8 millió négyzetméternyi területet adtak át 2011-ben.

A fejlesztők a feltörekvő országokban, pl. Kínában, Törökországban és Indiában sokkal aktívabbak, mint az érett nyugat-európai vagy amerikai piacokon. A növekvő kínai, török és indiai középosztály bővülő kereslete fellendítette a fejlesztéseket, míg Nyugat-Európa és Amerika kereskedőit a helyi piac arra kényszeríti, hogy a határokon átlépve bővítsék üzleteiket. 2011-ben a vizsgált piacok 35 százalékában (63 városban) nyíltak új bevásárlóközpontok, közülük 50 a feltörekvő gazdaságokban. Ezzel szemben Nyugat-Európában csak öt városban adtak át új plázát.

A bevásárlóközpont-fejlesztésekben a kínai városok dominálnak: az épülő központok fele Kínában található, míg Ázsia összesen 70 százalékos részesedéssel bír. Kínán kívül a legaktívabb város Abu-Dhabi, Hanoi, Kuala Lumpur, Új-Delhi és Sao Paolo - öt város három régióban.

Van élet a plázák után?
Az elmúlt ötven évben Amerikában a bevásárlóközpontok közösségi helyekből a régi vásárlói szokások emlékhelyeivé változtak át. Úgy tűnik, mégsem a bevásárlóközpontoké a jövő? Korábban is voltak problémáik, mostanság azonban az internet még több vásárlót szipkáz el tőlük. És miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a plázák megjelenése óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben zárják be boltjaikat. Az eredmény a szabad helyiségek rendkívüli megszaporodása a bevásárlóközpontokban. A híres Sears Holding százhúsz üzletének bezárásáról döntött, a Gap ruházati cég kétszázéról. A legtöbb város - költségvetésének szűkössége miatt - nem engedheti meg magának, hogy támogassa a betegeskedő bevásárlóközpontokat, az egészséges kiskereskedelmi cégek - mint például a ruhakereskedő H&M - pedig általában nem nyitnak boltot olyan helyeken, ahol rosszul megy az üzlet. A várostervezők így nem tehetnek mást, mint megpróbálják újragondolni és átalakítani a plázák funkcióit.

Latin-Amerikában Brazília vezeti a fejlesztések listáját, de épülnek bevásárlóközpontok Mexikóban, Argentínában és Panamában is. Afrikában csak a Dél-Afrikai Köztársaságban van fejlett bevásárlóközpont-piac, ám Afrika is változóban van, mivel új ingatlanok épülnek Marokkóban (Casablancában és Rabatban).

Európában a fejlesztések főleg Törökországra és Oroszországra koncentrálódnak, ahol Isztambul és Szentpétervár a legaktívabb piac, de Moszkva, Almati és Nyizsnyij Novgorod, Ankara és Szamara szintén szerepel az első 50 városban. Vannak fejlesztés alatt álló területek az érett piacokon is, mint például Brüsszelben, ahol a régóta fennálló szigorú építési engedélyeztetés miatt kicsi a kínálat, illetve Párizsban, ahol két új központ is épül, lassan betöltve a kevés megmaradt kiskereskedelmi „fehér foltot" a francia fővárosban.

A túl sok terület az egyik oka annak, hogy a fejlesztési aktivitás alacsony Nyugat-Európában, ennek ellenére számos piacon hiány van minőségi ingatlanból. A terület, típus és elhelyezkedés szerint a kereskedők által modernnek tartott területből kicsi a kínálat, ezért a jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is jelen lesz a jelenlegi - akár a főutcákon, akár a bevásárlóközpontokban található - területek átépítése. Új központok építése a gazdasági helyzet javulásával várható.

Az Egyesült Államokban a felújítás és a bővítés évek óta felülmúlja az új ingatlanok fejlesztését. A kereskedők és a boltosok egyre inkább a legnagyobb és legjobb bevásárlóközpontokba igyekeznek, így csak a legjobb 150 központ vonz új befektetőket. A befektetések fele a bevásárlóközpontok legjobb 10 százalékába irányul. Más érett piacokhoz hasonlóan a fejlesztési aktivitás az amerikai piacon is a gazdasági fellendüléssel emelkedhet, de várhatóan nem a válság előtti szintekre.

Átalakulás előtt a hazai plázák
A következő években a megváltozott vásárlói igények és piaci trendek következtében a hazai üzletközpontok a piaci pozíciójuk stabilizálása vagy növelése érdekében várhatóan revitalizációba, átalakításba fognak, hogy vonzóbbak legyenek a vásárlók és így a bérlők szemében. Az elkövetkezendő időszakban az újabb és nagyobb bevásárlóközpontokról a hangsúly átkerül a jobb minőségű, kellemesebb miliőjű, praktikusabb szolgáltatásokat nyújtó - és nem utolsósorban ideális bérlői mixszel rendelkező - üzletházak kialakítására - véli Csűrös Csanád, vezető elemző, a Portfolio.hu Retail 2011 konferencia szervezője és előadója. Budapesten jelenleg 14 modern bevásárlóközpont közül választhatunk, és bár újabb hét pláza szerepel a fejlesztők tervei között, reálisan ennek csak a töredékét fejezik be és adják át az elkövetkező 2 évben. A 2008-as válság óta csak 2009-ben az Allee-t, 2010-ben pedig a Corvin Bevásárlóközpontot sikerült befejezni, több projekt is parkolópályára került, de néhányat ezek közül idén és jövőre várhatóan átadnak. (Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo