Jelenleg Magyarországon 553 ezren dolgoznak a kereskedelmi szektorban, így mindenképpen érdemes évente egyszer fókuszba helyezni őket - nyitotta az Európai Kereskedelem Napját Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség (VOSZ) Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke. "Bár ez egy ünnepélyes nap, mégis évek óta negatív események árnyékolják be, remélhetőleg pár év múlva már csak a pozitívumokról fogunk tudni beszélni" - tette hozzá.
A vezető szerint a kereskedelem nagyon sokat tudna tenni a kormányzati problémák, így a költségvetési hiány megoldásában. "A kiskereskedelem ugyanis évente 8 ezer milliárd forintnyi forgalmat tesz ki, amiből ha levesszük az gépjármű és üzemanyag-kereskedelmet, akkor is 6 ezer milliárd marad. A kutatások ugyanakkor azt írják, hogy a feketekereskedelem ennek a 25-30 százalékát teszi ki, ami amellett, hogy jelentősen sérti és nehezíti a tisztességes kereskedők életét, másrészt olyan szintű kiesést okoz a költségvetésnek, amelynek pótlásával elkerülhetőek lennének a megszorítások" - véli Krisán László. Éppen ezért szerinte össze kellene fogni, hogy a kormányzat és a szakma együtt indítson egy olyan mozgalmat, hogy visszaszoríthassák a tisztességtelen vállalkozásokat. (Az északi-sarkon keresztül érkezhetnek boltjainkba az áruk, ha beválik Vlagyimir Putyin terve.)
5-10 éves programot készítenének
A kereskedelem abban különbözik a többi ágazattól, hogy ez maga az élet - közölte Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, aki bevallása szerint maga is a szakmából jött, így ismeri a problémákat. Az államtitkár szerint a kereskedelem az ipar után a legmeghatározóbb szektor Magyarországon, így a gazdaságpolitika megkerülhetetlen része.
Szatmáry elismerte, hogy voltak olyan kormányzati intézkedések az elmúlt időszakban, amelyek "esetlegesen problémákat okoztak", ugyanakkor az elmúlt másfél év gazdaságpolitikai lépéseiben voltak támogatóak is, mint például az adminisztráció csökkentése.
Az államtitkár segítséget is kért a szakmától, mondván a következő 2-3 hónap alatt szeretnének egy 5-10 éves kereskedelemfejlesztési koncepciót kialakítani, amely tartalmazná a mai helyzetet, illetve azt a célt, amit ebben az idősávban ideálisan el lehetne érni. "Ezt korábban senki sem végezte le kormányzati szinten, mivel ők önmagukban kevesek ehhez, ezért kérik a szakmai segítséget." - fejtette ki az államtitkár.
A kereskedelem lehetőségei elsődlegesen a belső fogyasztástól függenek, csak másodlagosan a kormányzati intézkedésektől, ezért a kormányzatnak továbbra is az az elsődleges célja, hogy felpörgesse ezt, vagy legalábbis szinten tartsa. Bár a válság alatt volt egy jelentős visszaesés, az államtitkár a reményének adott hangot, hogy az idei évben talán már erősödhet a belső fogyasztás, amihez véleménye szerint elengedhetetlen az egykulcsos adó.
"Bár lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, lehet nem is fogunk sosem, a lényeg, hogy az irányokban egyetértés legyen" - szólt a szakmai partnerekhez végszavában Szatmáry.
Elhúzódó válság, számos kihívás, néhány pozitívum
Az elmúlt évek arról a hírekről szóltak, hogy milyen lesz a válság: v, w, vagy elnyújtott l. Sajnos az utóbbi lett, azaz a kilábalás hosszú lesz, mely során minden területet súlyosan érint a visszaesés - mondta Parragh László, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ez szerinte számtalan olyan kihívás elé állítja a cégeket, amiknek a mindennapokban kellene megfelelni, "ám ezt lehetetlen úgy, hogy közben a kereslet folyamatosan csökken, vagy legalábbis stagnál és valószínűleg így lesz jövőre is. Tudjuk, hogy súlyos átrendeződések vannak, és léteznek olyan területek, ahol összeomlott a kereskedés, elég csak a tartós háztartási cikkek, az autó-, vagy a lakáseladásokra vetni egy pillantást. Ezekben a szektorokban nem egy olyan cég van, amely bármilyen ügyes is volt, nem tudta túlélni a válságot és a felhalmozott vagyon átment a bankok kezébe." - magyarázta a kamaraelnök. (Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből.)
Parragh kihívásnak nevezte, hogy a kereskedelemben a legalacsonyabb a bérszínvonal, hogy néhány boltban továbbra is kevés a magyar termék, ami részben annak is köszönhető, hogy alacsony a vásárlói tudatosság. "A történet másik része, hogy a magyar sokkal inkább árérzékeny, így hiába venne szíve szerint hazai terméket, ha az ugyanolyan minőségű külföldihez fele áron juthat hozzá." - tette hozzá Parragh László.
Parragh előadásában kiemelt néhány pozitívumot is: említette, hogy az elmúlt évtizedek beidegződéséhez képest, a teljesítmény-központúság kerül a központba. "Ez fontos, mert e nélkül nem lehet előre jutni, ha ezt megérti a társadalom, akkor tettünk egy lépést előre." Ugyancsak kiemelte a társadalom eladósodottságának csökkentése érdekében tett kormányzati lépéseket, mondván ez is előrehaladás, így nőhet például a belső fogyasztás.
A környezet rossz, de vannak pozitív lépések
A 305 forintos euró, a 420 forintos dízel, a közösségi közlekedési adó ötlete, a beruházások stagnálása, illetve a 0 százalékos jövő évi gazdasági növekedés nyilván nem tesz senkit sem boldoggá - nyitotta előadását Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Szerinte az, hogy stagnáló gazdaság és fogyasztás mellett növelni kell a minimálbéreket, igen nehéz feladat elé állítja a már így is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat. "Bár ellensúlyozást ígért a kormány, ezt a befolyó adóbevételekből, tehát végső soron a mi pénzünkből fogja megtenni." - fogalmazott Dávid Ferenc.
A főtitkár kiemelte, hogy az új Munka törvénykönyve foglalkozásbarát, segíteni fogja a rugalmas munkavégzést, ami például a kereskedelem számára rendkívül fontos. "Nem lesz méltatlan a munkavállalókkal, illetve nem fogják kirúgni a kismamákat és a nyugdíj előtt állókat" - nyugtatott mindenkit Dávid, majd hozzátette, hogy a műszakpótlék rendszert is sikerült úgy kialakítani, ami mindenki számára megnyugtató lesz.
A sokat emlegetett munkavállalói biztosítékkal kapcsolatban elmondta: ez nem lesz kötelező, csak az új munkatársakra és csak a belépéskor lévő bérre vonatkozik, és csak bizonyított károkozás esetén lehet az összeget felhasználni.
